A MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja, Monostori Tibor egy neves spanyolországi folyóirat, a Janus (Estudios sobre el Siglo de Oro) digitális hasábjain angol nyelven mutatott be egy kiemelkedő szakmai felfedezést: egy közel 200 oldalas, eddig ismeretlen, anonim, spanyol nyelvű kéziratot. A dolgozat itt olvasható.
A IV. Fülöp spanyol király (1621–1665) államminiszterének, Olivares gróf–hercegnek (1587–1645) ajánlott munkáról kollégánk bizonyította, hogy a 17. század egyik legfontosabb hispán diplomatája és politikai gondolkodója, Diego Saavedra Fajardo (1584–1648) írta. A politikai–jogi értekezés elsőrangú forrás a korabeli Habsburg politika- és államelmélet megértéséhez és a harmincéves háború (1618–1648) történetéhez, amely egyaránt fontos a spanyol, német és osztrák historiográfia számára, ám számos magyar vonatkozása is van.
Az Antineutralidad (A semlegesség ellen) című munkából jelenleg két példány ismert: a brüsszeli Állami Levéltár vegyes iratai között és a madridi Spanyol Nemzeti Könyvtár kézirattárában. A forráskritika egyértelműen igazolta, hogy az értekezést Saavedra Fajardo jegyezte. A németországi Regensburgban, minden bizonnyal a német-római birodalmi gyűlés idején íródott, 1640-ben. Elsődleges célja a német birodalmi rendek és fejedelmek meggyőzése volt annak érdekében, hogy ne legyenek semlegesek a Német-római Birodalom területén jelentős érdekszférával rendelkező monarchiákkal, Franciaországgal és Svédországgal szemben, hanem egyértelműen a német-római császárt, III. Ferdinándot (1637–1657) támogassák a nemzetközi kapcsolatokban. Az értekezés másodlagos céljaként az Ausztriai Ház két ága (a Spanyol Monarchia és a közép-európai Habsburg Monarchia) globális hatalmi szerepének elemzése nevezhető meg, az államérdek-irodalomba illeszkedve és az isteni gondviselés és keresztény eszkatológia keretébe is helyezve.
Saavedra Fajardo a spanyol Aranykor egyik legkiműveltebb emberfője volt, a biblikus, jogi, politikaelméleti és történeti érveket közel 400 idézet támogatja meg ókori szerzőktől, joggyűjteményekből, korabeli törvényekből és szerződésekből, történetíróktól és a Bibliából. Mindez a mű forrásait tekintve hasonlóvá teszi azt a szintén 1640-ben, de Bécsben befejezett, és először Münchenben megjelent, a saját korában világhírű és számos nyelvre azonnal lefordított, és a Magyar Királyság területén is igen népszerű antimachiavellista emblémás könyvéhez és fejedelemtükréhez (Idea de un príncipe político cristiano representada en cien empresas).
Monostori Tibor tanulmányában amellett érvel, hogy az Antineutralidad a spanyol író egyik legfontosabb munkája historiográfiai és kulturális szempontból egyaránt. Az eddig ismeretlen mű az európai spanyol hegemónia végóráiban felvonultatja a madridi politikai vezetés és a diplomácia teljes érvkészletét és retorikai arzenálját egy számára kifejezetten kedvezőtlen környezetben: Franciaország és a protestáns államok felemelkedése, a közép-európai testvérág vezetője (a német-római császár) meggyengülése, a gazdasági hanyatlás és katonai kudarcok közepette.
A mű számos magyar vonatkozással is bír: Saavedra Fajardo a császárhoz pártolás után az Oszmán Birodalom elleni támadásra szólította fel a német rendeket és fejedelmeket és ennek bemutatása során természetszerűleg a magyarországi törökellenes frontvonal is érintőlegesen bemutatásra kerül. Nagyon érdekes a spanyol diplomata írásaiban a burgundiai német-római birodalmi kerület (amelynek feje a mindenkori spanyol király volt) és a Magyar Királyság összehasonlítása: mindkettő fontos háborús övezet a Habsburgok számára, előbbiben a holland Egyesült Tartományok és a Spanyol Monarchia, utóbbiban a közép-európai Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom harcoltak egymással. Saavedra Fajardo a most felfedezett munkában többször idéz Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum Decades című, magyar történelemről szóló krónikájából, hogy érvelését retorikai és historiográfiai elemekkel alátámassza. A teljes kézirat könyv alakban, a szerző kritikai kiadásában várhatóan 2019-ben jelenik meg Spanyolországban.
