A 2013-ban alakult nemzetközi Jagelló-kutatócsoport (The Jagiellonians: Dynasty, Memory and Identity in Central Europe) 2016. március 16-tól 18-ig Oxfordban, a Somerville College-ben nagyszabású történészkonferenciát rendezett. A Dynasty and Dynasticism: 1400–1700 címmel, 16 ország előadóinak részvételével lebonyolított tanácskozáson a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetét Oborni Teréz, intézetünk tudományos titkára és kora újkori témacsoport-vezetője, valamint Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője képviselték. A tanácskozás részletes meghívóját itt olvashatja.

2016. március 17-én tartott előadásában (In the shadow of the Jagiellonians – the constructed identity of the Szapolyai dynasty, 1526–1559) Oborni Teréz Szapolyai János magyar király, János Zsigmond választott király és erdélyi fejedelem, valamint legfőképpen a férje halála után kormányzói és uralkodói jogkörök egész sorát gyakorló Jagelló Izabella magyar királyné (1539–1559) tevékenységének jelentőségére hívta fel a figyelmet. A nemzetközi kutatás ugyanis a Jagellók 1526 utáni magyarországi tevékenységét ez ideig meglehetősen mostohán kezelte, pedig a Jagelló-sas Izabella királynénak köszönhetően 1540-től még a Szapolyaiak dinasztikus reprezentációs törekvéseinek is meghatározó részévé vált.

Pálffy Géza 2016. március 18-án tartott referátumában (A Dynastic Monument of Jagiellonian Prague in a Central European Context: The Royal Oratory of Saint Vitus Cathedral) pedig az egyik legfontosabb késő középkori Jagelló dinasztikus emlék, a prágai Szent Vitus templom Királyi oratóriuma magyar–cseh címersorának történetébe vezette be a hallgatóságot. Nevezetesen az elmúlt esztendők Lendület-kutatásai eredményeként – a Magyar Korona országainak címerei segítségével – közép-európai kontextusban sikerült újradatálnia és újraértelmeznie a különleges késő gótikus emlék címersorát, mely felfedezés nemzetközi szempontból is figyelmet érdemelhet.

Két kollégánk oxfordi tanulmányútja kiváló lehetőséget kínált arra is, hogy a Szapolyai-kutatásokról és a Lendület Kutatócsoport legfrissebb eredményeiről a Jagelló-projekt tagjai mellett neves angol, amerikai, holland, lengyel, román, szlovák és más országok kollégái első kézből értesüljenek. Ezt és a nemzetközi tudományos kapcsolatok további erősítését szolgálta a Debreceni Egyetem két történésze, Bárány Attila és Györkös Attila előadása is, akik Magyarország helyét a középkori Európában szintén egy Lendület-projekt keretében vizsgálják.