A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport felfedezései iránti külföldi érdeklődést érzékletesen mutatja, hogy Pálffy Géza tollából ezúttal orosz nyelvű szaktanulmány jelent meg a magyar Szent Korona tizenegy külföldi útjáról és hazatéréséről. A jeles moszkvai folyóirat, a Славянский мир в третьем тысячелетии/Slavyanskiy mir v tretem tysyacheletii hasábjain megjelent összefoglaló tanulmányt Olga Khavanova, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete igazgatóhelyettese és a Bölcsészettudományi Külső Tanácsadó Testülete elnöke ültette át orosz nyelvre. Az írás teljes terjedelemben (angol absztrakttal) hamarosan itt lesz olvasható.

Az Одиннадцать заграничных путешествий святой венгерской короны (1205–1978) című dolgozatban Pálffy Géza elsősorban a fél esztendő alatt két kiadást megért A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978) című tanulmánykötet legfontosabb tanulságait összegezte a magyar korona tizenegy hazatéréséről (1205, 1242, 1305, 1463, 1608, 1664, 1687, 1712, 1790, 1853 és 1978). Mindenekelőtt azt vizsgálta, milyen okokból és körülmények között, legitim módon vagy törvénytelenül vitték-e a felségjelvényt külföldre. Emellett részletesen bemutatta az elszállítások és a hazaérkezések indokait, külön figyelmet fordítva a magyar történelem egésze szempontjából sorsfordító eseményekre (1463, 1608, 1790, 1853 és 1978). Végül mérlegre került az is, melyik országban volt legtöbbször a Szent Korona. A vizsgálatok alapján a szerző joggal állapította meg, hogy különleges kalandjaival és eszmeiségével a magyar korona méltán tartható számon a világ legrégibb, legkülönlegesebb sorsú és legértékesebb felségjelvényeinek sorában. A friss kutatások szerint ugyanis a legkorábbi elvitel (1205) és a legutolsó hazaérkezés (1978) között eltelt több mint 770 esztendőnek mintegy hatodát, körülbelül 135 évet volt távol Magyarországtól a korona, ami igen tekintélyes időszaknak nevezhető. A leghosszabb külföldi tartózkodásokra a 16., 15. és 20. században (1551–1608: 57 év, 1945–1978: 33 év, 1440–1463: 23 év) került sor, a legrövidebbre (1,5 nap) 1853 szeptemberében, amikor az 1849 augusztusában Orsovánál elásott, majd ekkor megtalált koronát Bécsben Ferenc József megtekintette. Legtávolabbra 1953 után jutott, amikor Amerikába szállították, de kétszer Prágába (1304–1305, 1583–1608), egy alkalommal pedig Dalmáciába (1241–1242) is elvitték. A tizenegy távollétből tíz érintette Ausztriát, hét pedig Bécset, ami érzékletesen jelzi Magyarország és Közép-Európa történetének sok évszázados szoros összefonódását.

A kutatói team már számos országban vetített koronafilmjének a világhírű Tretyjakov Galériában szeptember közepén tartott orosz nyelvű bemutatóját követően a most megjelent publikációnak köszönhetően a Lendület-kutatócsoport eddigi legfontosabb eredményei immár az orosz tudományosság számára is megismerhetővé váltak.

Az orosz nyelvű összegzés alapjául szolgáló tanulmánykötet 2. kiadása még kapható, ára 4500 Ft. Megvásárolható, megrendelhető a BTK Történettudományi Intézetben (MTA Humán Tudományok Kutatóháza, Bp. 1097 Tóth Kálmán utca 4., B épület 4/44. szoba; tel.: [06 1] 224 67 00/4624-es mellék, e-mail: ) és a BTK Penna Bölcsész Könyvesboltban (Bp. 1053 Magyar u. 40., munkanapokon 13:00 és 17:00 óra között, tel.: 06 30 203 1769, e-mail: ), továbbá partnereinknél.