AugsburgA Historischer Verein für Schwaben meghívására 2015. november 19-én az augsburgi Staats- und Stadtbibliothekban tartott közel másfél órás nagyelőadást intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője az elmúlt esztendők egyik legfontosabb felfedezésével, a magyar Szent Korona legkorábbi hiteles, részletekben és színekben is meglehetősen pontos ábrázolásának keletkezéstörténetével ismertette meg az igen szépszámú hallgatóságot. Az előadás meghívóját itt olvashatja. 

Az Augsburg, Wien und Ungarn um die Mitte des 16. Jahrhunderts: Der Ehrenspiegel des Hauses Österreich von Clemens Jäger und die Heilige Krone Ungarns címmel elhangzott referátumban a történész egyrészt részletesen bemutatta azt, az augsburgi és bécsi történetírók, humanisták, genealógusok, heraldikusok és rézmetszők (mindenekelőtt Clemens Jäger augsburgi városi történetíró és herold, Wolfgang Lazius bécsi udvari történetíró, orvos és térképész, valamint Hans Sebald von Lautensack rétmetsző) között a 16. század közepén fennállt kapcsolatrendszert, amelynek köszönhetően megszülethetett legfőbb történeti ereklyénk legkorábbi autentikus ábrázolása. Másrészt kollégánk röviden áttekintette annak az interdiszciplináris alapkutatásnak a legfőbb tanulságait is, amelyet kutatócsoportja tagjával, Buzási Enikő művészettörténésszel a koronaábrázolást őrző kéziratos Habsburg-dinasztia-történet (Ehrenspiegel des Hauses Österreich) díszesen illuminált példányainak keletkezéstörténetéről közösen végeztek. Ennek eredményeként – elsősorban a kódexekben található korona-kép és egyéb ábrázolások művészettörténeti elemzése révén – elsőként sikerült tisztázni a Münchenben, Bécsben és Drezdában fennmaradt (eredetileg Augsburgban és Innsbruckban készült) négy illuminált kéziratos példány készítési sorrendjét. Mivel az új kutatási eredmények november közepén a két magyar kolléga önálló német nyelvű kötetében is napvilágot láttak, az előadás keretében ennek rövid bemutatására is sor kerülhetett. A németországi tanulmányútnak köszönhetően mind a kutatási újdonságok, mind a díszes kiállítású korona-kötet naprakészen juthattak el Augsburgba, ahol – miként másnap a nagyobb müncheni könyvtárakban, kutatóintézetekben és a Ludwig-Maximilians Universität Történeti Intézetében is – igen pozitív visszhangot kaptak. Mindezek jól jelzik, hogy a ”Lendület” Szent Korona-projekt meghatározó felfedezéseivel a hazai tudományosság mellett érdemben gazdagíthatja a közép-európai történet- és művészettörténet-írást, humanizmus- és Habsburg-dinasztia-kutatást is.