A Pozsonyi Városszépítő Egyesület (Bratislavský okrásľovací spolok) meghívására tartott eladást 2015. június 26-án az elmúlt évtizedben felújított Pozsonyi Vár koncerttermében az intézetünkben működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza. Az Új felfedezések a pozsonyi koronázásokról című nagyelőadásra az évente Pozsonyban megrendezendő Koronázási Ünnepi Játékok keretében, annak tudományos nyitányaként került sor. A városi lokálpatrióták által bő egy évtizede megrendezett ünnepségsorozaton először szerepelt önálló előadással magyar történész. Az igen pozitív visszhangot kapott referátum meghívóját itt olvashatja. A rendezvényről képes beszámoló itt tekinthető meg.

Pálffy Géza előadásában öt témát járt részletesebben körbe. Egyrészt ismertette a pozsonyi koronázásokra vonatkozó eddigi szlovák és magyar kutatások eredményeit, majd bemutatta a szlovák szakmai és nagyközönségnek a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport, amely a két ország tudományosságának egyik közös hiányosságát, az újkori magyar uralkodókoronázások históriájának szisztematikus feltárását pótolja; az 1526 és 1916 közötti 31 ceremóniából ugyanis 18-at Pozsonyban tartottak. Másrészt három pozsonyi koronázás (1563: I. Miksa, 1647: IV. Ferdinánd és 1655: I. Lipót) példáján bemutatta a forráskutatás lehetőségeit mind a koronázások megszervezéséről feltárható dokumentumok, mind a ceremóniákról szóló különféle (nunciusi, spanyol, velencei, mantovai, modenai, firenzei, német és magyar) követjelentések tekintetében. Harmadrészt a történész ismertette a Kutatócsoport már nyomtatásban közzétett fontosabb eredményeit, elsősorban eddig megjelent négy önálló kötetét és kiállítási katalógusait. Negyedrészt az előadó külön figyelmet szentelt a pozsonyi ceremóniák eddig alig vizsgált sokrétű szimbolikájának, amely alapján a Magyar Királyság Habsburg Monarchián belüli helye éppúgy modellezhető, mint a magyar államiság hagyományainak továbbvitelében betöltött szerepe és a magyar politikai elitben zajló tényleges és szimbolikus hatalmi küzdelmek. Végül a referátum zárásaként Intézetünk munkatársa különleges „koronázási ajándékokkal” adományozta meg a pozsonyi hallgatóságot. A kutatócsapat eddigi legjelentősebb felfedezései közül ezúttal a legrégebbi magyar (Pozsony, 1618) és horvát koronázási országzászló (Pozsony, 1647), a koronaláda legkorábbi hivatalos leltára (Pozsony, 1622. augusztus 9.) és a legelső magyar nyelvű koronaőrség-jegyzék (Pozsony, 1620. július 6.) került prezentálásra, de nem maradt el a pozsonyi koronázódiéták helyszíneiről készült rekonstrukció ismertetése sem. Az előadást követően a jelenlévők megismerhették és megvásárolhatták kollégánk immár két utánnyomást megélt kötetét a 17. századi Sopronban tartott uralkodókoronázásokról (A Szent Korona Sopronban. Bp.–Sopron, 2014).