Az Esterházy Privatstiftung kiadásában 2019-ben intézetünk tudományos tanácsadójának és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének, Pálffy Gézának a tollából hatnyelvű monográfia jelent meg a koronázási országzászlók történetéről és az Esterházy család világhírű fraknói kincstárában fennmaradt 17. századi zászlókról. A 2019. december elején a Magyar Tudományos Akadémián bemutatott kötet iránti kiemelkedő érdeklődést jelzi, hogy bő fél esztendő alatt négy nyelven öt recenziót látott róla napvilágot. Az igen elismerő horvát ismertetés itt, a szlovák itt, a francia itt és a két magyar itt és itt olvasható.
A 226 oldal terjedelmű, hat nyelven (német, angol, magyar, horvát, szerb és szlovák) kiadott monográfia (Die Krönungsfahnen in der Esterházy Schatzkammer auf Burg Forchtenstein. Die Geschichte der Krönungsfahnen der Länder der Stephanskrone vom Spätmittelalter bis Anfang des 20. Jahrhunderts) részletesen bemutatja a minden egyes ceremóniára újonnan készült koronázási zászlók kialakulását és használatát (egészen az 1916 végi utolsó magyar uralkodókoronázásig), valamint ismerteti a zászlók legkorábbi színes ábrázolásait (Habsburg II. Ferdinánd 1618. évi koronázási rendtartásából) és a mágnás zászlóvivők hatalmi reprezentációját. Emellett gondosan körüljárja a zászlókon szereplő országcímerek eltérő (bécsi udvari és magyar rendi) felhasználásának hagyományait a kora újkor folyamán, Függelékében pedig közli az összes zászlóvivő 1490 és 1916 közötti névjegyzékét is.
A kiadvány kiemelt figyelmet szentel azoknak a legrégebbi koronázási zászlóknak, amelyek a herceg Esterházy család Fraknó várbeli (ma Forchtenstein Burgenlandban) kincstárában maradtak fenn, hiszen egykori vivőik a szertartások után azokat hazavitték és évszázadokon át megőrizték. Az Esterházyak gyűjteményében őrzött három 17. századi zászló páratlan kincsnek tartható. A későbbi nádor (1625–1645), Esterházy Miklós által II. Ferdinánd 1618. július eleji pozsonyi koronázásán vitt Magyarország-zászló a legkorábbi Szent Koronás zászlónk, melyet már ugyanaz a magyar államcímer díszít, amelyet napjainkban is használunk. A nádor fiai, Esterházy László és Pál által 1647-ben IV. Ferdinánd, illetve 1655-ben I. Lipót pozsonyi koronázásán magasba emelt országzászlók pedig Horvátország, illetve Szerbia eddig ismert legrégebbi eredeti zászlói. Így az Esterházy-kincstár nemrég restaurált koronázási zászlói joggal tarthatók Közép-Európa kulturális öröksége meghatározó részének. A monográfia ezért látott hat nyelven napvilágot Esterházy Miklós 1618. nyári zászlóvitele 400. évfordulójának alkalmából.
A Mitteilungen aus der Sammlung Privatstiftung Esterhazy sorozat 10. köteteként közel 100 színes illusztrációval megjelent könyv az akadémiai kutatócsoport 20. önálló kiadványa volt. Az eddigi ismertetések bibliográfiai adatai megjelenésük sorrendjében a következők:
1. Recenzió Frederik Federmayertől. In: Genealogicko-heraldický hlas. 29. (2019) č. 1–2., 63–64.
2. Ismertetés Benjamin Ringot-tól. In: Centre de recherche du château de Versailles (2020. 02. 28.)
5. Könczöl Miklós: Közép-Európa legrégibb koronázási zászlói. In: Újkor.hu (2020. 05. 17.)
