A párizsi Honoré Champion kiadásában a napokban jelent meg Tóth Ferenc, intézetünk tudományos tanácsadója gondozásában Lotaringiai V. Károly herceg magyarországi hadjáratait tartalmazó napló kritikai kiadása. A lotaringiai herceg tevékenysége szorosan összefonódik a kora újkori Magyar Királyság történetével, elsősorban Buda visszavétele (1686) és Magyarország török hódoltság alóli visszavívásában játszott császári fővezéri szerepe miatt. Ugyanakkor életművének beható kutatása a magyar és egyetemes történetírás régi adóssága maradt. Ennek elsősorban az az oka, hogy hasonlóan korának több hasonló európai történelmi egyéniségéhez, Károly herceg a nemzeti történetírások „mostohagyermekévé” vált.

A MTA BTK "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének, Pálffy Gézának és tudományos tanácsadójának, Tóth Ferencnek az egyik legrangosabb francia történeti folyóirat, a Revue d'histoire diplomatique hasábjain közös tanulmánya jelent meg az 1526 és 1792 közötti magyar uralkodókoronázásokról. Az írás a Kutatócsoport keretében az elmúlt esztendőkben végzett koronázástörténeti vizsgálatok fontosabb újdonságait és francia vonatkozásait összegezte a francia tudományosság számára.

Az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport felfedezéseiről adott interjút a Kolozsvári Rádiónak a kutatói team tagja, Maczó Ferenc és a csoport vezetője, intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza. Az előbbi az 1916 végi utolsó magyar uralkodókoronázás történetéről és kulisszatitkairól számolt be, utóbbi pedig a korona- és koronázás-kutatás újabb eredményeiről és lehetőségeiről szólt – főként a FilmEver Stúdió által Bárány Krisztián és Bárány Dániel rendezésében készült koronafilm kolozsvári bemutatója apropóján. A két interjú itt hallgatható meg.

Intézetünk tudományos tanácsadójának és kutatócsoport-vezetőjének, Pálffy Gézának az egyik legrangosabb német történeti folyóirat, a Historisches Jahrbuch hasábjain összegző tanulmánya jelent meg a 17. századi Magyar Királyság történetének újraértékeléséről. Az írás az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport keretében az elmúlt esztendőkben végzett vizsgálatok legfontosabb általános újdonságait összegezi a 17. századra vonatkozóan. Magyar, francia, olasz és orosz változatait követően a tanulmány eddigi legrészletesebb változatában jutott el a német nyelvű szalmai közönséghez. A dolgozat itt olvasható.