Hogyan és miért néptelenednek el Magyarország kisebb-nagyobb települései? Hogy lehet, hogy a trianoni békeszerződéssel osztrák oldalra került Burgenland mára teljesen más fejlettségi mutatókkal rendelkezik, mint Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala? Hogyan szorult háttérbe a parasztság a kiváló agráradottságokkal rendelkező Magyarországon, hogyan veszítette el végérvényesen a hangját a vidék , és hogyan gondolkoznak már évszázadok óta a vidékről az elitek? Hogyan viszonyultak régen az uradalmak a birtokaikon és azok közelében élőkhöz, és miért lehet ez fontos még ma is?
Óriási fába vágta a fejszéjét a BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoportja: öt év alatt kétszázötven év, vagyis körülbelül tíz generáció életét alakító, lassú lefolyású történelmi, társadalmi folyamatokat igyekszik feltárni levéltári kutatással, statisztikai elemzéssel és térinformatikai eszközökkel. A kutatók célja, hogy rávilágítsanak az agrártársadalom elmúlt tíz nemzedéke történetének fehér foltjaira, lehántsák a történtekről az átideologizált és ezért torz formában ránk maradt narratívákat, és így megmutassák azokat a hosszan tartó folyamatokat, amelyek a jelenig vezettek.
A kutatócsoport munkájáról Horváth Gergely Krisztiánnal, a BTK–NEB Vidéktörténeti Témacsoport tudományos főmunkatársával, társadalomtörténésszel, a projekt vezetőjével beszélgetett a Qubit újságírója, Radó Nóra.
