Az álruhás professzor: Deák István 1973-as kiutasítása Magyarországról beszámolói tükrében címmel jelent meg László Szabolcs cikke Deák Istvánról az Újkor.hu történettudományi ismeretterjesztő portálon.
Ötven évvel ezelőtt, 1973 novemberének végén a kutatóösztöndíjjal Magyarországon tartózkodó Deák Istvánt, a Columbia Egyetem professzorát, a hatóságok kiutasították az országból. Az izgalmas és néhol abszurd jelenetekben bővelkedő hidegháborús történetet az idén januárban elhunyt történész posztumusz megjelent memoárjában írta le. Deák 1948-ban, huszonkétévesen emigrált és, egy nyugat-európai kitérő után, 1956-ban telepedett le az Egyesült Államokban. 1964 és 1997 között New York legrangosabb magánegyetemén, a Columbia Egyetemen tanított és egy többgenerációs „történetírói iskolát” nevelt ki.
1973 őszén a később megjelenő, Kossuth Lajosról szóló könyvén dolgozott Budapesten (The Lawful Revolution: Louis Kossuth and the Hungarians, 1848-1849), egy International Research & Exchanges Board (IREX) ösztöndíj segítségével. Munkáját és mindaddig zavartalan magyarországi tartózkodását egy hivatalos értesítés szakította félbe, felszólítva a történészt, hogy másnap, azaz november 28-án reggel jelenjen meg a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) hivatalában. Itt két detektív közölte az immár amerikai állampolgárságú Deákkal, hogy a Magyar Népköztársaság ellen folytatott tevékenységet és ezért a hatóságok elrendelték az országból való azonnali eltávolítását. Mivel fellebbezésre nem volt lehetősége, a távozásra kiszabott 36 óra alatt kénytelen volt a kéziratát és könyvíráshoz készített számos jegyzetét gyorsított ütemben nyilvántartásba venni, hogy átvihesse őket a határon. Egy kölcsönkért autóval, hóviharban vezetett Hegyeshalomig, ahol a határőrök udvariasan fogadták és sok sikert kívántak az 1848-ról szóló munkájához. December 5-én érkezett vissza New Yorkba.
Azt, hogy a magyar hatóságok pontosan miért utasították ki Deák Istvánt az országból, ötven év elmultával sem könnyű kielégítően megválaszolni. Miközben nyilvánvalóan egy autoriter hatalmi gesztus eredménye volt, a „Deák-ügy” jól rávilágít a Kádár rendszer belső fragmentáltságára, megmutatva, hogy az államapparátuson belül különböző érdekcsoportok miként viszonyultak a Nyugattal kialakuló kulturális-tudományos kapcsolatokhoz.
László Szabolcs teljes cikke az Újkor.hu oldalán itt olvasható.
