2013. március 3-án az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában nyilatkozott a Zrínyi család 16–17. századi históriájáról, sokrétű szerepéről és különféle identitásairól a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Kora újkori témacsoportjának vezetője, Pálffy Géza. A riportot itt hallgathatja meg (6 óra 12 perctől).
Az MTA BTK Történettudományi Intézetében 2013. február 12-én tartott Zrínyi-könyvbemutató (Új eredmények a Zrínyi-kutatásban: a Zrínyiek és Zrínyi-Újvár a magyar–horvát történelemben) apropóján A Zrínyi-Újvár emlékezete (Szerkesztette: Hausner Gábor és Padányi József. Budapest: Argumentum Kiadó, 2012. 201 o.) című kötetről előbb B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos főmunkatársa beszélt. Részletesebben ismertette a költő és hadvezér Zrínyi Miklós keze nyomát őrző egyetlen olyan emlékhely, Zrínyi-Újvár históriáját és jelentőségét, mely a mai Magyarország területén található, és amelynek pontos lokalizációjára és szisztematikus történeti, hadtörténeti és régészeti feltárására 2005 óta került sor. A közös magyar–horvát nemzeti hős nevének napjainkig ható mozgósító hatását kiválóan jelzi, hogy a kutatás érdekében több intézmény, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az MTA BTK Történettudományi Intézete, az egykori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem), valamint a Somogy Megyei és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai fogtak össze. Az egykori Zrínyi-Újvár területén elvégzett interdiszciplináris kutatások (terepbejárások, felmérések, régészeti feltárások és ezeknek az írott forrásokkal való összevetése) történészek, hadtörténészek, régészek, térképészek, civilek és hivatásos katonák egymásra épülő közös munkája.
A rádióriportban intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza a Susreti dviju kultura: Obitelj Zrinski u hrvatskoj i mađarskoj povijesti (Két kultúra találkozásai: a Zrínyi család a horvát és a magyar történelemben. Szerkesztette: Bene Sándor, Zoran Ladić, Hausner Gábor. Zagreb: Matica hrvatska, 2012. 558 o.) című kötetet mutatta be. A horvát és a magyar Zrínyi-kutatás eredményeit összefoglaló, horvát nyelvű, de magyar rezümékkel ellátott kötet példás együttműködés keretében készült. Alapja a Zrínyi Kiadónál 2007-ben megjelent, A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában (szerk. Bene Sándor és Hausner Gábor) című kötet volt, amelyben magyar és horvát kutatók először fogtak össze a Zrínyi család történeti szerepének közös értékelésére. A Matica hrvatska kiadásában, Zágrábban 2012 végén napvilágot látott horvát nyelvű tanulmánykötet ezt bővítette tovább, elsősorban egy, a horvát fővárosban 2009. október elején tartott nagy nemzetközi tudományos tanácskozás eredményeként. Benne 11 horvát és 11 magyar Zrínyi-kutató (közöttük 3 akadémikus) ír a Zrínyi-család egyes tagjairól, meghatározó politikai, társadalmi és kulturális szerepükről, a két nép nemzeti tudatában elfoglalt helyükről, együtt értelmezve a közös Zrínyi-hagyományt. A kutató kiemelte, hogy a magyar és a horvát nép által egyaránt nemzeti hősöknek tartott Zrínyiek egyszerre voltak tagjai a korabeli Magyar és Horvát Királyság, valamint a közép-európai Habsburg Monarchia politikai-katonai vezetésének, miközben szoros házassági kapcsolatok fűzték mind a szigetvári, mind a költő Zrínyi Miklóst az osztrák, stájer és cseh–morva arisztokráciához is. Így joggal lehet a sokféle identitású és lojalitású arisztokrata családra Közép-Európában büszke több ország és nemzet. Kutatásuk pedig erősítheti Magyar- és Horvátország tudóstársadalma, sőt a közös múltat fontosnak tartó politikusok és állampolgárok napjainkban szerencsére egyre erősödő kapcsolatát és elmélyülő barátságát is.
