+36 1 224 6755   

mtakk logo

BTK Történettudományi Intézet

Horváth Sándor

Horváth Sándor

Horváth, Sándor
Horváth Sándor
Beosztás: tudományos főmunkatárs, osztály-vezető
Osztály: Jelenkortörténet osztály
Telefon: 224-6700/4672

Status: Senior Research Fellow, Head of Department for Contemporary History

Research Team: Contemporary History

Phone: +361 224-6700/672


Sándor Horváth, (PhD 2003), is a Senior Research Fellow and the Head of Department for Contemporary History at the Institute of History, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences. He also serves as the founder editor of The Hungarian Historical Review (www.hunghist.org), a peer-reviewed international quarterly of the Hungarian Academy of Sciences. Horváth has been the coordinator of several international research projects, including “Memory of Everyday Collaboration with the Communist Regimes in Eastern Europe” (funded by the European Network Remembrance and Solidarity, 2013-14) based on the cooperation of research institutes from eight countries, and “Collaboration during the Communist Regime”. Horváth has been the recipient of several prizes and fellowships, including the Péter Hanák Prize (2001); a fellowship at Columbia University, New York (2007); a Mellon fellowship at the Institute for Human Sciences (IWM), Vienna (2009); a fellowship at the Centre for Advanced Studies, Ludwig Maximilian University, Munich (LMU) (2011) at the Institute for East European Studies at the Free University, Berlin (2012), and at Imre Kertész Kolleg, Friedrich Schiller University, Jena (2014). His research interests include the social and cultural history of the twentieth century, everyday life, social identities, youth history, socialist cities, social policy, everyday resistance and collaboration during the communist regimes. His latest articles in peer-reviewed international journals were published in Journal of Social History and Journal of East Central Europe. His list of publications includes more than twenty articles and chapters in international journals and collections of studies; eight edited volumes and special issues of journals (in English and Hungarian), and four monographs, with the forthcoming “Stalinism Reloaded: Everyday Stalincity in Hungary, 1950-1960”.

Research Projects & Funding (selected)

2013–2014 “Memory of Everyday Collaboration in Eastern Europe” international research project based on the cooperation of research institutes from eight countries (funded by European Network of Remembrance and Solidarity) http://www.enrs.eu/en/;

2012– “Everyday Collaboration during the Socialist Period” international research project (Hungarian Scientific Research Fund);

2010 “State Control and Social Inequalities in Budapest during the Socialist Period” (Hungarian National Culture Fund) research project;

2009 Andrew W. Mellon Foundation, “Youth Movements and Divided Memories: Perception of the ‘West’ and Youth Subcultures in the 1960s” research project;

2005–2008 “New Social Identities and Lifestyles in Hungary after 1945” (Hungarian Scientific Research Fund) research project.

Scientific coordination and editorial activities

– Editor of the Hungarian Historical Review (www.hunghist.org);

– Organizer of several international conferences, panels and workshops including

“Migration History: European and Transatlantic Perspectives”, September 2012, International Committee of Historical Sciences, Budapest, http://www.cish.org/presentation/colloque-migration.htm;

“Memory of Everyday Collaboration in Eastern Europe”, October 2013, Budapest, (http://www.enrs.eu/en/news/905-memory-of-everyday-collaboration-with-the-communist-regimes-in-eastern-europe); Hungarian Academy of Sciences, European Network of Remembrance and Solidarity, Czech Academy of Sciences, Slovak Academy of Sciences, Polish Academy of Sciences, Gheorghe Sincai Institute for Social Studies and the Humanities of the Romanian Academy;

“New Perspectives in the Transnational History of Communism in East-Central Europe”–Poznań, October 2014 (http://ipn.gov.pl/aktualnosci/2014/poznan/international-conference-new-perspectives-in-the-transnational-history-of-communism-in-east-central-europe-poznan,-16-17-october-2015);

Urban Villagers: everyday life, leisure and socialist cities (ST4: International Committee of Historical Sciences XXIInd CISH Congress Jinan, China, 2015) http://www.ichschina2015.org/cms/cpam/751.jhtml;

“War, Society, the Trauma of War, 1938-1948” May 2013, Budapest

“Collectivization and State Violence” December 2012, Budapest

“Scientific Research: Collaboration and the Questions of the ‘Informers’” October 2012, Budapest

– Referee for national and international grant applications;

– Referee for peer-reviewed international journals;

– Member of the following scientific societies: European Urban History Association, European Network of Contemporary History, International Association for Southeast European Anthropology, International Planning History Society, Association for Slavic, East European, & Eurasian Studies

Employment History

2002 – current Research Fellow, Institute of History, Hungarian Academy of Sciences;

2005 – current Visiting Lecturer, Eötvös Loránd University of Budapest, Faculty of Social History;

2014 Fellow, Imre Kertész Kolleg, Friedrich Schiller University, Jena;

2012 Visiting Fellow, Free University of Berlin, Institute for East European Studies;

2011 Visiting Fellow, Centre for Advanced Studies at Ludwig Maximilans University Munich (LMU);

2009 Mellon Visiting Fellow, Institute for Human Sciences (IWM), Vienna;

2007 Postdoctoral Visiting Fellow, Columbia University, School of International and Public Affairs, New York;

2003 Visiting Researcher, Collegium Hungaricum, Vienna;


2003 PhD in Modern History, Eötvös Loránd University, Budapest, Dissertation title: Lifestyle and Urban Society during the 1950s in Hungary: Everyday Stalincity;

2001 Visiting Ph.D. Student to Humboldt University, Berlin;

2001 MA in Museology, Eötvös Loránd University, Budapest;

1998 MA in History and Hungarian Literature, Eötvös Loránd University, Budapest;


2001 Péter Hanák Prize awarded by the Hungarian Academy of Sciences

1997 Prize of the National Conference of University Students for ‘The Stakhanovist-Movement. An Oral and Cultural History’


Hungarian (native language); English (excellent); German (excellent); Russian (good)

Teaching Experience

Since 2005 Visiting Lecturer, Eötvös Loránd University, Budapest, PhD Program for Social and Cultural History

2003–2004 Visiting Lecturer, Eötvös Loránd University, Budapest, Faculty of Social History

Selected list of international publications

(all as sole author except where indicated)

A full list of publications, citations and reviews can be provided if requested at https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10017650

Overall, the works listed on the full list of publications have been cited at least 300 times.

Publications – Monographs (4)

– “Stalinism Reloaded: Everyday Stalincity in Hungary, 1950-1960” (forthcoming).

– Two Floors of Happiness. Everyday Practice of Social Policy in Budapest during the Kádár Era. (Budapest, Napvilág, 2012).

– Children of Kádár: Generational Conflicts in the 1960s. (Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2009).

– The Gate and the Border: Everyday Stalintown. (Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2004).

Selected Publications – Selected Edited Volumes

– Faces of the Agent. Memory of Everyday Collaboration in Eastern Europe (eds. Péter Apor, Sándor Horváth, and James Mark, forthcoming).

– Az ügynök arcai. Mindennapi kollaboráció és ügynökkérdés [Faces of the Agent. Everyday Collaboration and the Agents’ Issue]. Budapest, 2014.

– Mindennapok Rákosi és Kádár korában [Everyday Life under the Rákosi and Kádár Era]. Ed. Sándor Horváth. Budapest 2008.

– Munkástörténet és munkásantropológia. [Labour History and Anthropology]. Eds. Sándor Horváth, László Pethő and Eszter Zsófia Tóth. Budapest, 2003.

Selected Publications–Articles in Refereed Journals and Collections of Studies (international)

–Ruralization, Urban Villagers, and Perceptions of Migration in Hungary during 'De-Stalinization' (Budapest, Sztálinváros). In Włodzimierz Borodziej, Stanislav Holubec, Joachim von Puttkamer eds. Mastery and Lost Illusions: Space and Time in the Modernization of Eastern and Central Europe (München: Oldenbourg, 2014), 159–180.

–The Making of the Gang: Consumers of the Socialist Beat in Hungary. In William Jay Risch (szerk.) Youth and Rock in the Soviet Bloc: Youth Cultures, Music, and the State in Russia and Eastern Europe (Lanham; New York; London:Lexington Books, 2014), 161–183

– “’Wild West,’ ‘Gangster,’ and ‘Desperado’ Feelings: the Perception of the ‘West’ in Youth Subcultures in Hungary in the 1960s”. East Central Europe, 38 (2011) 180–198.

– “Patchwork Identities and Folk Devils. Youth Subcultures and Gangs in the Socialist Hungary”. Social History, 34. (2009) 163–183.

– “Everyday Life in the First Hungarian Socialist City”. International Labor and Working-Class History (Cambridge Journals), 68. (2005) 24–46.

– “Hooligans, Spivs and Gangs. Youth Subcultures in the 1960s”. Trondheim Studies on East European Cultures & Societies, 16. (2005) 199–223.

– “Planning Urbanisation in Hungary, 1945–1989”. Hungarologische Beiträge, 17. (2005) 75–92.

– “Urban Socialism and Everyday Life”. Berliner Osteuropa-Info, 23. (2005) 43–50.

– “Urbanisation socialiste: conflits culturels et outils de politique symbolique dans la premiere cité socialiste de Hongrie”. La Nouvelle Alternative, 20. (2005) 137–158.

– “Continuities and Discontinuities in Kádár’s Hungary”. Hungarologische Beiträge, 14. (2002) 191–200.

Selected Publications – Chapters in Books (international)

– “Aping the West in Hungary: ‘Fridge Socialism’ and the Making of the ‘Teenager’”. In: Konsum und Nation: Zur Geschichte nationalisierender Inszenierungen in der Produktkommunikation.

Eds. Oliver Kühschelm, Franz X Eder, Hannes Siegrist. Bielefeld: Transcript, 2012, 279–302.

– “Alltag in Sztálinvaros, der ersten sozialistischen Stadt Ungarns“. In: Urbanisierung und Stadtentwicklung in Südosteuropa vom 19. bis zum 21. Jahrhundert. Eds. Thomas Bohn, Marie–Janine Calic. Munich: R. Oldenbourg, 2010, 221–233.

– “Im Dunkeln über der Stadt. Freizeit, Öffentlichkeit und jugendliche Subkulturen in der sozialistischen Hauptstadt Ungarns der 1950er und 1960er Jahre“. In: Von der “europäischen Stadt“ zur “sozialistischen Stadt“ und zurück? Urbane Transformationen im östlichen Europa des 20. Jahrhunderts. Ed. Thomas Bohn. Munich: Oldenbourg, 2009, 293–310.

– “Stalinstadt: Öffentliche Räume und das Bild der Einwohner der ersten sozialistischen Stadt in Ungarn“. In: Osteuropa vom Weltkrieg zur Wende. Eds. W. Mueller and M. Portmann. Vienna: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2007, 161–172.

– “Myths of the Great Tree Gang: Constructing Urban Spaces and Youth Culture in the ‘Socialist’ Budapest”. In: Testimonies of the City. Identity, Community and Change in a Contemporary Urban World. Eds. Richard Rodger and Joanna Herbert. Aldershot: Ashgate, 2007, 73–93.

– “Pubs and ‘Hooligans’ in a Socialist City in Hungary: the Public Sphere and Youth in Stalintown” (Chapter VI). In: European Cities, Youth and the Public Sphere in the Twentieth Century. Eds. Axel Schildt and Siegfried Detlef. Aldershot: Ashgate, 2005, 80–89.

– „Alltag in Sztálinváros. Die ‚Zivilisierten’ und die ‚Wilden’ in der ersten sozialistischen Stadt Ungarns“. In:Sozialgeschichtliche Kommunismusforschung. Tschechoslowakei, Polen, Ungarn und DDR 1948–1968.Eds. Christiane Brenner and Peter Heumos. Munich: Oldenbourg, 2005, 505–526.

– „Der Ungarische Stachanow: Imre Muszka“. In: Sozialistische Helden. Eine Kulturgeschichte von Propagandafiguren in Osteuropa und der DDR. Eds. Rainer Gries and Silke Satjukow. Berlin: Links, 2002, 345–358.

  • Apor, Balázs (szerk.) ; Apor, Péter (szerk.) ; Horváth, Sándor (szerk.)
    The Handbook of COURAGE: Cultural Opposition and its Heritage in Eastern Europe
    Budapest, Magyarország : Institute of History, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences (2018) , 636 p.
    DOI ISBN: 9789634161424 Egyéb URL Teljes dokumentum
    Zárolt Közlemény:30320788 Admin láttamozott Forrás Idéző Könyv (Szakkönyv ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 4 | Független: 4 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0 | WoS jelölt: 1 | Scopus jelölt: 1 | WoS/Scopus jelölt: 1 | DOI jelölt: 1
    Nyilvános idéző+említés összesen: 5 | Független: 5 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0
  • Apor, Péter (szerk.) ; Bódi, Lóránt (szerk.) ; Horváth, Sándor (szerk.) ; Huhák, Heléna (szerk.) ; Scheibner, Tamás (szerk.)
    Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban: Gyűjtemények története
    Budapest, Magyarország : MTA BTK Történettudományi Intézet (2018) , 487 p.
    DOI ISBN: 9789634161356 OSZK Egyéb URL Egyéb URL
    Zárolt Közlemény:30337684 Admin láttamozott Forrás Könyv (Tanulmánykötet ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 8 | Független: 7 | Függő: 1 | Nem jelölt: 0 | DOI jelölt: 1
  • Horváth, Sándor
    Stalinism Reloaded: Everyday Life in Stalin-City, Hungary
    Bloomington (IN), Amerikai Egyesült Államok : Indiana University Press (2017) , 312 p.
    ISBN: 9780253026811 Scopus
    Zárolt Közlemény:3245055 Admin láttamozott Forrás Idéző Könyv (Szakkönyv ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 18 | Független: 17 | Függő: 1 | Nem jelölt: 0 | WoS jelölt: 2 | WoS/Scopus jelölt: 2 | DOI jelölt: 9
  • Horváth, Sándor
    Feljelentés: Egy ügynök mindennapjai
    Budapest, Magyarország : Libri Kiadó (2017) , 444 p.
    ISBN: 9789634331100 OSZK
    Közlemény:3275040 Admin láttamozott Forrás Idéző Könyv (Monográfia ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 16 | Független: 16 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0
  • Horváth, Sándor (szerk.) ; Apor, Péter (szerk.) ; James, Mark (szerk.)
    Secret Agents and the Memory of Everyday Collaboration in Communist Eastern Europe
    New York (NY), Amerikai Egyesült Államok , London, Egyesült Királyság / Anglia : Anthem Press (2017) , 376 p.
    ISBN: 1783087234 WorldCat WoS
    Zárolt Közlemény:3291438 Nyilvános Forrás Idéző Könyv (Szakkönyv ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 10 | Független: 10 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0 | WoS jelölt: 3 | Scopus jelölt: 2 | WoS/Scopus jelölt: 4 | DOI jelölt: 7
  • Horváth, Sándor
    Két emelet boldogság. Mindennapi szociálpolitika Budapesten a Kádár-korban
    Budapest, Magyarország : Napvilág Kiadó (2012) , 266 p.
    ISBN: 9789633380581 WorldCat Teljes dokumentum
    Közlemény:1843709 Admin láttamozott Forrás Idéző Könyv (Szakkönyv ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 27 | Független: 27 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0 | DOI jelölt: 7
    Nyilvános idéző+említés összesen: 51 | Független: 51 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0
  • Horváth, S
    Kádár gyermekei. Ifjúsági lázadás a hatvanas években
    Budapest, Magyarország : Nyitott Könyvműhely Kiadó (2009) , 288 p.
    ISBN: 9789639725737 OSZK
    Zárolt Közlemény:204520 Admin láttamozott Forrás Idéző Könyv (Szakkönyv ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 54 | Független: 54 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0 | WoS jelölt: 1 | Scopus jelölt: 1 | WoS/Scopus jelölt: 1 | DOI jelölt: 4
    Nyilvános idéző+említés összesen: 102 | Független: 102 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0
  • Horváth, S (szerk.)
    Mindennapok Rákosi és Kádár korában: Új utak a szocialista korszak kutatásában
    Budapest, Magyarország : Nyitott Könyvműhely Kiadó (2008) , 375 p.
    ISBN: 9789639725355 OSZK ELTE Könyvtára
    Zárolt Közlemény:203882 Admin láttamozott Forrás Könyv (Tanulmánykötet ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 25 | Független: 25 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0 | Scopus jelölt: 1 | WoS/Scopus jelölt: 1 | DOI jelölt: 1
    Nyilvános idéző+említés összesen: 26 | Független: 26 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0
  • Horváth, S
    A mindennapi szocializmus és a jelenkortörténet. Nézőpontok a szocialista korszak kutatásához
    SZÁZADVÉG 11 : 40 pp. 3-30. , 28 p. (2006)
    Teljes dokumentum Matarka
    Zárolt Közlemény:203097 Admin láttamozott Forrás Idéző Folyóiratcikk (Szakcikk ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 24 | Független: 24 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0 | WoS jelölt: 1 | Scopus jelölt: 2 | WoS/Scopus jelölt: 2 | DOI jelölt: 1
    Nyilvános idéző+említés összesen: 27 | Független: 27 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0
  • Horváth, S
    A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros
    Budapest, Magyarország : MTA Történettudományi Intézet (2004) , 244 p.
    ISBN: 9638312920 OSZK
    Zárolt Közlemény:201761 Admin láttamozott Forrás Idéző Könyv (Szakkönyv ) Tudományos
    Nyilvános idéző összesen: 105 | Független: 105 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0 | WoS jelölt: 1 | Scopus jelölt: 2 | WoS/Scopus jelölt: 2 | DOI jelölt: 4
    Nyilvános idéző+említés összesen: 141 | Független: 141 | Függő: 0 | Nem jelölt: 0
Adatok lekérése MTMT-ből...
Nem található bejegyzés az MTMT-ben...

Nincs találat

Nem található a szűrési feltételeknek megfelelő eredmény. Kérjük, változtasson a kereső feltételeken.

{{ year[0].publishedYear }}


Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, MA, történelem, magyar (1998)


PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar (2003)


MTA Történettudományi Intézet

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2012–) tudományos főmunkatárs


Hajnal István Kör

European Urban History Association

International Planning History Society

MTA Bolgár–Magyar Vegyesbizottság

International Association for Southeast European Anthropology


Hanák Péter-díj (2001)


20. századi társadalomtörténet

Mindennapok története a szocialista korszakban, jelenkortörténet-írás kérdései

Várostörténet, szocialista városok, ifjúságtörténet, szociálpolitika, kollaboráció

Sztálinváros, fiatalok szubkultúrái, sajtó, rendőrség, Budapest, lakáselosztás, szegénység


Élmunkások és sztahanovisták (1995–1997)

Munkástanácsok, Nagy-Budapesti Központi Munkástanács (1997–1998)

Szocialista városok, mindennapi Sztálinváros (1999–2004)

Fiatalok és hatalom, mindennapok története (2004–)

Új társadalmi identitások és életforma Magyarországon 1945 után (OTKA 2005–2008)

Társadalmi gondoskodás és szociálpolitika (2007–)

Kollaboráció és mindennapok (2010–)

COURAGE. Kulturális ellenállás és ellenkultúra. Az ellenzékiség öröksége az egykori szocialista országokban



Kollaboráció és mindennapok

Miért nem fogadja be a magyar kollektív emlékezet a szocialista korszakot?

A kérdésre adott egyik lehetséges válasz az emlékezet működésének módjában rejlik. Hiszen emlékezni és felejteni nem csupán tabusítással, elhallgatással, hanem „félrebeszéléssel”, meseszövéssel (konfabulációval) is lehet. Ebbe a körbe soroljuk a magyar társadalom kollaborációjáról kialakult egyik legnépszerűbb téma, a III/3-as ügynökök és listáik körül kialakult vitákat, amelyeknek immár a populáris kultúrában is megtalálható a lenyomatuk. A romantikus és messianisztikus elbeszélésmódot követő, „ön-sorsrontó” magyar önkép ideális táptalajra lelt az ügynökügyekben, egyúttal lehetőséget teremtett a szocialista korszakkal kapcsolatos meseszövésre is. Mintha „az ügynökök” kapták volna azt a szerepet, hogy vezekeljenek a társadalom kollaborációval együtt járó tetteiért.

A kutatás célja, hogy meghaladja ezt a megközelítésmódot, és a kollaboráció nemzetközi szakirodalmában felmerülő problémák irányába terelje a kérdésről szóló közbeszédet. Ennek érdekében olyan témákat és élettörténeténeteket választottunk a kutatás tárgyául, amelyek a korszakban élt emberek tapasztalataihoz visznek közelebb, így teszik átélhetőbbé és érthetőbbé a mai napig a társadalmi kapcsolatokban és habitusokban élő múltat.

Hogyan változtatta meg az emberek mindennapi kapcsolatait a szocialista korszakban a háború alatti és a szocialista korszakbeli kollaboráció? Milyen mélyen hatolt be a totalitárius rendszer az egyes emberek magán- és közéletébe?

A kutatás hipotézise, hogy nem csupán az egyéni élettörténetek és kapcsolatrendszerek alakultak át, hanem a közösségek konfliktuskezelési és érdekérvényesítési módjai, valamint emlékezési stratégiái is megváltoztak. Ennek vizsgálata érdekében nem csupán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tervezünk kutatásokat folytatni, hanem felhasználjuk a korabeli népbírósági és a szocialista korszakhoz kapcsolódó bírósági iratokat is. Előfeltevésünk, hogy a kollaboráció hasonlóan mély nyomokat hagyott a társadalomban Magyarországon is, akárcsak Nyugat-Európában, ahol a témakörben már korábban megindult a tudományos és közéleti párbeszéd.

A besúgókkal kapcsolatos moralizáló beszédmód összefügg a jelenkor-történeti kutatásokat domináló totalitárius paradigmával. Az állambiztonsággal foglalkozó munkák többsége abból indul ki, hogy az állambiztonság irányító és ellenőrző tevékenysége az állam és társadalom minden fontos területét áthatotta. Az állambiztonsági iratokon alapuló munkák sora mutatja, hogy a rendszer célkitűzéseit tekintve lehetett ugyan totális, ám korántsem volt mindentudó és nem lehetett mindenható sem. Hipotézisünk, hogy az emberek nem csupán passzív elszenvedői voltak a rendszernek, hanem döntéseikkel maguk is alakították körülményeiket.

A kutatás célja, hogy a kollaboráció kérdéskörének tudományos vizsgálatával érthetőbbé tegye, miként válhatott valaki a szocialista korszakban kollaboránssá, hogyan hatott ezzel környezetére, és miként változott meg emiatt az emberek mindennapi élete és emlékezete. A kutatásban részt vevők egy-egy részterület és/vagy egyéni élettörténet forrásainak összegyűjtésével és feldolgozásával járulnak hozzá a kutatás megvalósításához. Az eddig elsősorban a politikatörténetben és „ügynökvadászatban” hasznosított állambiztonsági és bírósági iratok gyűjtésén és feldolgozásán kívül interjúk készítését is tervezzük. Ez azért is sürgős, mert a háborút követő évtizedek szemtanúi már idősek, így hamarosan nem lehetséges megszólaltatásuk. A kutatás elsődleges célja a kollaboráció folyamatát érthetőbbé tevő források összegyűjtése, publikálása és elemzése tanulmánykötetben és monográfiákban.

Új társadalmi identitások és életforma Magyarországon 1945 után (OTKA 49595)

Mindennapi szociálpolitika Budapesten

A kutatás a Kádár-korszak szociálpolitikájának mindennapos társadalmi gyakorlatokra kifejtett hatását vizsgálta. Mindezt a városi közigazgatás szintjén keletkezett iratok alapján, ugyanis egyedül e dokumentumok szintjén került kapcsolatba a „kérvényező” és a „gondoskodó állam” hivatalnoka, ezen a vizsgálati terepen a hivatalnokok a mindennapos ügyintézés terhétől sújtva voltak kénytelenek az emberek állami juttatásait szabályozni és felügyelni. A téma kutatására az iratanyag bősége és a közigazgatás hierarchizáltsága mellett azért Budapestet választottam, mert a városi igazgatás kiépültsége lehetővé tette, hogy a szociálpolitikai intézmények majd minden válfaja virágozzék a fővárosban (szemben a vidéki városokkal).

Előfeltevésem az volt, hogy részben annak köszönhette a rendszer a társadalmi bázisát, hogy az általa megteremtett, az államtól látszólag egyre lazábban függő, mégis tartósan az állami újraelosztásból legnagyobb arányban részesülő társadalmi csoportok váltak a nyugati jóléti rendszert sajátos formában megvalósító „szociálpolitika” kegyeltjeivé. Emellett a társadalombiztosítás kiterjesztése és a lakáselosztási rendszer változása biztos hátteret nyújtott azok számára, akik a második gazdaságban szerzett jövedelmüket az állami juttatásokkal egészíthették ki. A kádári szociálpolitika ennek függvényében olyan társadalmi bázist növelő politikai eszközként és nyelvhasználati módként is meghatározható, amely folyamatosan a „társadalmi igazságosságra” hivatkozva a rendszer stabilitását növelte. Így a „társadalmi egyenlőtlenségek” növekedése a szocialista korszakban korántsem gyengítette a rendszer támogatottságát, sokkal inkább erősítette.
Ifjúsági lázadás a hatvanas években

A Kádár-kor egyik kulcskérdése volt, hogy képes-e olyan generációkat teremteni, amelyek a rendszer bázisaiként szolgálhatnak. Ennek érdekében a hatalom különböző szintjei mindent megtettek annak érdekében, hogy felügyeljék és befolyásolják a fiatalok szocializációjának folyamatát. Mégis – úgy tűnik – a hatalomhoz és a hivatalos ideológiához hű fiatal generáció létrehozása kudarcot vallott, még akkor is, ha a fiatalok különböző csoportjai más-más értékek mentén élték meg a korszak mindennapjait.

A szocialista korszak mindennapjainak elfogadásához hozzájárult, hogy megváltozott a társadalom önképe. A háború után született generáció számára a szocialista állam létezése és abszurdnak is vélhető szabályai már természetesek voltak. A szocialista korszak megváltoztatta a fiatalok mindennapjait és a fiatalkori szocializációt. Az ifjúság reprezentációja alkalmas volt arra, hogy metaforikus szerepet töltsön be azoknak a társadalmi változásoknak a megjelenítésére, amelyek a második világháborút követően történtek. Emiatt a fiatalok és az ifjúság fogalmának használata fontos ideológiai eszközzé vált szerte a világban. A háborút követő évtizedek ifjúsági lázadása, különösen az 1968-as generáció megteremtése hozzájárult ahhoz, hogy az ifjúsági kérdés egyre gyakrabban kerüljön a hatóságok látóterébe. A kutatás egyik fő célkitűzése az volt, hogy érthetőbbé tegye miért vált az ifjúsági kérdés oly fontossá, és miként hatottak egymásra a fiatalok és a hatalom intézményei.
A városi lakosság életformája az ötvenes években: mindennapi Sztálinváros

Mitológiai példák óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját, hogyan lehet a semmiből várost, a pusztából civilizációt teremteni. Sztálinvárosnak kellett volna lennie a legszocialistább városnak Magyarországon, lakóinak a legszocialistább embereknek a szocialista államban. Egyúttal a település szimbolizálta a kaput a Régi és az Új, a Jó és a Rossz között, talán ezért is gondolták sokan, hogy az, aki belépett ezen a kapun, felhagyott minden reménnyel. Joggal merül fel a kérdés, hogy az állam szinte mindent meghatározni szándékozó törekvéseivel szemben miként voltak képesek megőrizni a város lakói viszonylagos szabadságukat és autonómiájukat, ami minden normatív rendszerre hivatkozó uralmi rendszerben alapvető kérdés. Sztálinváros lakóinak történetén keresztül nemcsak a szocializmus mindennapokra gyakorolt hatása, hanem a diktatúra határai, az embereknek a hatalommal szembeni önfejűsége is érthetőbbé válhat. Azok a határok, amelyek az emberek mindennapjainak és életformájának keretét adják akkor is, mikor belépnek egy számukra újfajta életformát jelképező kapun, mint amilyen ez a város volt.




1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.


+36 1 224 6755