A hadműveletek kezdetben az orosz fronton, Galíciára összpontosultak a hadviselő felek között. Az osztrák–magyar hadvezetés abban a hitben, hogy a Visztula és Bukovina közt kialakuló galíciai front balszárnyán, a Visztula és a Bug közt meglepheti a még felvonulásban levő orosz seregeket 1914. augusztus 23-án támadást kezdett. Ebben a támadó hadjáratban két osztrák–magyar hadsereg vett részt, az 1. és a 4. hadsereg, akik a Galíciai balszárnyon vonultak fel. Velük szemben a 4. és 5. orosz hadsereg csoportosult. A Monarchia erői Lublin és Chelm irányába törtek előre és Krasnik és Komarov városokat is bevették. Hiba volt a Monarchia vezetése részéről, hogy a jobbszárnyon, ahol a 3. és a 2. hadseregek kellett felvonulnia, azok katonái csak részben jutottak oda. A velük szemben álló 3. és 8. orosz hadsereg támadásba lendült és mélyen betört Kelet-Galiciába, Rava-Russzkaja, Przemyśl, Lemberg (Lvov) térségében vereséget mértek a Monarchia erőire.
Szeptember elején a galíciai csatában legyőzték az osztrák–magyar hadsereget és Lemberget és Halicsot is elfoglalták. A Monarchia katonái a jobbszárnyon 1914. szeptember 11-ig, a Kárpátokig a balszárnyon a Dunajec alsó folyásának vonaláig vonultak vissza. Galícia keleti és középső része, valamint Bukovina nagy része az oroszok kezére került, Przemyśl erődjét körbekerítették az oroszok. Fordulópontot a limanovai csata hozott, amely 1914. november 28.–december 18. között zajlott le, melynek során az osztrák–magyar egységek megállították az oroszokat és a Dunajec folyó mögé vetették vissza őket.
Az orosz csapatok 1914 és 1915 folyamán három alkalommal is megpróbáltak betörni a Kárpátokon keresztül a Magyar Királyság területére, ehhez a hegyekben lévő hágókat használták. A Kárpátokat a Monarchia részéről a 3. hadsereg védte, amely szorongatott helyzetbe került az oroszoktól. Az első orosz betörés a Magyar Királyság területére 1914. szeptember 24. és október 22 között történt meg. Az orosz hadvezetés célja az volt, hogy áttörjenek a Kárpátok hágóin és az Alföld és Budapest irányába nyomuljanak előre.
A cári hadsereg második támadása 1914. november 17-én kezdődött és december 9-ig tartott. Az orosz katonaság az Uzsoki-hágón támadt ezúttal Ung és Zemplén vármegye északi peremének falvait érintette és mintegy 83 települést foglaltak el. 1914 novemberében Zboró, Homonna, és Bártfa városát is megszállták. Az oroszok az Ung és a Laborc völgyében nyomultak előre és egészen Homonna–Szinna vonalig jutottak. Az osztrák hadvezetés 1915 márciusáig több támadást rendelt el, amelyek a téli időjárás és az oroszok kemény védekezése miatt nem vezettek sikerre.
A harmadik orosz támadás 1915. január 26-án indult meg, ezek a harcok a „Téli csata a Kárpátokban” néven kerültek be a magyar hadtörténelembe. Az 1915-i orosz betörés az Uzsoki hágótól nyugatra fekvő Ung, illetve Zemplén, Sáros vármegyei részeket sújtotta főleg. Az oroszok elfoglalták az Ondava folyó völgyét, ezeken a területeken majdnem négy hónapig tartották megszállásuk alatt. 1915. március 22-én az oroszok bevették Przemyśl erődjét, több mint 120000 ember esett fogságba. A Przemyślnél felszabaduló orosz erőket azonnal a Kárpátokba dobták át, ezzel Magyarország ismét veszélybe került. Az 1914. évi keleti hadszíntéren vívott küzdelem embervesztesége a Monarchia részéről már 800000 főt tett ki.
Az osztrák–magyar és a segítségükre érkező német csapatoknak nagy nehézségek árán csak 1915 májusának elejére sikerült kiverni az oroszokat a Kárpátokból. A központi hatalmak terve az volt, hogy a Lengyelországban tevékenykedő orosz hadseregeket az osztrákok délnyugat, a németek pedig északnyugat felől több száz kilométer mély katlanba zárják. Ez lett a gorlicei csata, ami 1915. május 2–4. között zajlott, és aminek keretében Rapica Ruska, Gorlice, Stoszkowka, Rzepienik között áttörték a frontot a központi hatalmak. Ez a győzelem a hadtörténelembe gorlicei áttörés néven vonult be, és fordulatot hozott a keleti fronton. 1915 májusának közepéig a harcászati áttörést hadműveleti sikerré fejlesztették a központi hatalmak. Június 3-ig visszafoglalták Przemyśl majd 22-én Lemberget. Az orosz front az áttörés következtében összeomlott, és az orosz hadsereg kénytelen volt teljesen kiüríteni Lengyelországot. Az 1915. év folyamán az orosz erők hatalmas veszteséget szenvedtek, jelentős területeket kellett feladniuk, de hadseregük harcképes maradt.
Janek István–Nagy Béla
Fájlnév: | orosz_front_1914_1915.jpg |
Fájlméret: | 390.84 KB |
Fájltípus: | image/jpeg |
2024. 12. 12. 17:00 Tanulmánykötet Révay Péter koronaőr életéről és munkásságáról | Könyvbemutató |
2024. 12. 16. 11:00 Ablonczy Balázs MTA doktori munkájának nyilvános vitája |