2022. december 9-én tartotta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete a Médiatörténeti Mozaikok 2022 című konferenciáját, amelyen intézetünket Vörös Boldizsár tudományos főmunkatárs, Bartha Ákos tudományos munkatárs, Turbucz Dávid tudományos munkatárs, Fedeles-Czeferner Dóra tudományos segédmunkatárs és Bárány Zsófia képviselte.

Vörös Boldizsár Disztópia helyett utópiák. Az új világrend víziói a Magyar Lányok tanácsköztársasági számaiban című előadásában szólt arról, hogy a 12 éven felüli leányifjúság számára kiadott folyóiratban többféle szöveg is megjelenítette a majdan kialakuló ideális világrendet. Ezekben az írásokban megfigyelhetők azonos szerzői eljárások: a felsőfokok használata, kettősség az új világ ábrázolásánál, majdani pozitívumainak bemutatásával és a már nem létező negatívumok említésével. E jövőképek pedig, akárcsak a nem kifejezetten az ifjúságnak szántak, mozgósították is az olvasókat a pozitívként ábrázolt célok érdekében végzett tevékenykedésre. 

Bartha Ákos előadása. Fotó: nmhh.hu

Bartha Ákos Szüts Iván Nemzeti Tábora, avagy a Magyar Szocialista Mozgalom története, 1940–1944. című előadásában a 20. századi magyar politikatörténet egy ma már kevésbé ismert alakjának életútját mutatta be. A hallgatóság megismerhette, hogy Szüts mennyiben tekinthető a honi nemzetiszocializmus pionírjának, mi vezette el utóbb a náciellenes táborba, és milyen szövetségesekre számíthatott a nyilasok elleni – a saját korában nagy médianyilvánosság előtt zajló – küzdelmei során.

Turbucz Dávid – a készülő Horthy Miklós életrajzi nagymonográfia megírásához szükséges kutatás részeként – a kormányzó ’30-as évekbeli államfői tevékenységét mutatta be előadásában. A Magyar Távirati Iroda és a Pesti Hírlap cikkei alapján – tartalomelemzésre és statisztikai adatokra támaszkodva – elemezte és különítette el Horthy Miklós kormányzói feladatainak, tevékenységének különféle típusait, ezáltal is árnyalva a szakirodalom releváns megállapításait.

Fedeles-Czeferner Dóra az egy évvel ezelőtt megjelent, Kultúrmisszió vagy propaganda? Feminista lapok és olvasóik Bécsben és Budapesten című sajtótörténeti kötetét mutatta be. Ennek középpontjában az Osztrák–Magyar Monarchia három legfontosabb polgári-liberális, feminista egyesülete sajtótevékenységének bemutatása áll az 1907–1918 közötti időszakban, s a magyar nyelvű nőtörténeti szakirodalom azon megállapítását árnyalja, amely szerint a magyar feminista nőmozgalom a számára követendő példákat – mind célkitűzései, mind a sajtóreprezentáció szintjén – a nyugati, angolszász országok adták. Több aspektusból bizonyítja, hogy habár e területek jelentős hatást gyakoroltak, mégis sokkal erősebben befolyásolta a hazai fejleményeket a német nőmozgalom.

Fotó: nmhh.hu

A rendezvényen Bárány Zsófia, intézetünk és az OSZK Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa  „A' tény valóságát hivatkozólag” – A sajtó és a felekezetek Eötvös József első minisztersége (1848) idején címmel tartott előadást.

További információ az NMHH Médiatudományi Intézete oldalán itt található.