Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2022. évi 4. száma. A lapszám olyan írásokat ad közre, melyek a népszuverenitás, illetve a népi akarat politikában való megjelenítésének kérdéseit elemzik az újkorban, a francia forradalom idején, illetve a 20. század első felében. A szám szerkesztője Bíró László.

Az 1793. évi francia alkotmány vitája során hangsúlyos szerepet kapott a népi participáció intézményesítése, vagyis a nép bekapcsolása a politikába. Balázs Gábor a politikai helyzet miatt csupán néhány hónapot megélt francia alkotmány létrejöttét és tartalmát elemzi. Az első világháborút követően az európai államok többségében parlamentáris rendszerek alakultak ki. A hatalomra jutott jobboldali rendszerekben új elképzelések láttak napvilágot a tömegek szerepét illetően, valamint új módszereket dolgoztak ki a nép támogatásának megnyerésére. Lajkó Ádám historiográfiai tanulmánya a két világháború közötti szélsőjobboldal nyugat-európai interpretációit tekinti át. A lakosság akaratának sajátos kinyilvánítási formáját jelenti a népszavazás. Az első világháborút követő versailles-i békeszerződés előírta, hogy Németország néhány határvidékén népszavazást kell tartani a terület hovatartozásáról. Juhász Barnabás a felső-sziléziai népszavazás előkészítését, az egyes felek szándékait és érdekeit elemzi. A Műhely rovatban, Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar és Prantner Zoltán írásában a magyar–egyiptomi kapcsolatok egyik epizódja tárul fel az utolsó egyiptomi khedive magyar származású feleségének személyén keresztül.

A borító itt látható, a tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható. A folyóirat ára 800 Ft, vásárlással, megrendeléssel és előfizetéssel kapcsolatos információk itt találhatók.