Paradigmaváltás a magyar történetírásban – a kolonializmuskutatás jelene
(Csaplár-Degovics Krisztián) 1
Tanulmányok
Bencze András: Orosz Birodalom – gyenge birodalom? Orosz gyarmatosítás
Észak-Amerikában 5
Hopka Zoltán: Az Osztrák–Magyar Monarchia gyarmatosító törekvései 23
Csepregi Janka Júlia: Modernizáció vagy gyarmatosítás? A bosznia-hercegovinai
kolonizáció értelmezései 41
Clemens Wirleitner: Kínai kulik behozatala az Osztrák–Magyar Monarchiába.
Viták és esetek 69
Balogh Ádám Tibor: Bevándorlás és kolonizáció a Brazíliai Egyesült Államokban.
Az osztrák Kereskedelmi Minisztérium 1910. évről szóló beszámolójának tükrében 83
Csaplár-Degovics Krisztián: Egy kolonialista vadász a szocialista Magyarországról.
Kelet-Afrika felfedezése a hidegháború idején 113
Műhely
Gazdik Dániel: Az Erzurumi vilajet a 19. század végén. Egy határvidék
az Orosz Birodalom geopolitikai és eszmetörténeti gondolkodásában 149
Szemle
Szerbia földrajza (Demeter Gábor) 161
Háborúk atlasza. Modern kor, 16–18. század (Nagy Béla) 165
A portugál történelem nagy csatái (Gregosits Gábor) 168

A szövetség ára (Bíró László) 483
Tanulmányok
Balázs Gábor: Kik voltak a girondiak, és mit akartak? 487
Réti Balázs: A brit–francia szövetségtől a németbarátságig. A török semlegesség,
1939–1941 543
Bíró László: Szövetségesből ellenség. Geopolitika és a szovjet–jugoszláv viszony,
1941–1948 559
Mezei Tibor: Denuklearizációs illúziók. Az Egyesült Államok KNDK-politikája
az 1990-es években 575
Váradi Natália: Emancipáció szovjet módra. A kárpátaljai nők helyzete
a szovjet időszakban 595
Műhely
Keresztes Csaba: „Kérdés nem időszerű.” A Fontes-sorozat újraindításának tervei
1948–1949-ben 613
Szemle
Iszlámismeret és oszmánkép a kora újkori Csehországban (Szuromi Kristóf) 627
A frankofónia múltja és jelene Afrikában (Prantner Zoltán) 632
A folyó mint montázs. Dunai narratívák szövegben, filmben és képeken
(Tamáska Máté) 638

A Világtörténet 2025. évi 2. számának tematikus blokkja a Magyarország és az ENSZ szervezetei között megvalósuló együttműködést vizsgálja. A szám szerkesztője Kecskés D. Gusztáv, intézetünk tudományos tanácsadója.

A Világtörténet 2025. évi 1. számának tanulmányai a nemzetközi történeti kutatásban az elmúlt években – az új megközelítéseknek köszönhetően – újraértelmezett kolonializmus jelenségét járják körül. A szám szerkesztője Csaplár-Degovics Krisztián, intézetünk tudományos főmunkatársa.

TARTALOM
Nemesi emigrációk Európában a kora újkorban (Tóth Ferenc) 331

Tanulmányok

Hámori Nagy Zsuzsanna: Három „szarmata Odüsszeusz”. A Łaski fivérek Európa uralkodóinak szolgálatában 335
Özkan Bardakçı: Hűség, hűbéri függés és egyéni ambíciók. Kísérlet a tizenöt éves háborúban harcoló külhoni nemesek tipizálására 369
Monostori Tibor: Árva apródból testőrtiszt és németalföldi birtokos. Somogyi Márton karrierje a brüsszeli spanyol Habsburg-udvarban, 1594–1631 399
Mészáros Kálmán: „Egy kipróbált hűségű és titoktartó ifjú.” Ilosvay János, a fejedelem fegyverhordozója és bujdosótársa 411
Szász Géza: Emigráció, utazás, önigazolás. A francia nemesi emigráció diskurzusai a 18. században 431

Szemtanú

Takács László: Egy ír nemes beszámolója a török elleni harcokról 1683-ból. Francis Taaffe leveleiTakács László: Egy ír nemes beszámolója a török elleni harcokról 1683-ból. Francis Taaffe levelei 447

Szemle

Thaly Kálmán híres műve franciául (Jean-Charles Daumy) 467
A nemesség és az eszmék vándorlása Európában a 17–19. században (Clément Monseigne) 470
Portugália és Brazília történelme az „Atlantisz-álom” tükrében (Semsey Viktória) 473
Károk és károsultak – avagy Gabriele D’Annunzio fiumei vállalkozásának ára (Ordasi Ágnes) 477

A Világtörténet 2024. évi 4. számának tanulmányai a szövetségkötés szempontjait, a szövetség árát vizsgálják mind bel-, mind külpolitikai színtéren. A szám szerkesztője Bíró László, intézetünk tudományos főmunkatársa.

A Világtörténet 2024. évi 3. számának tanulmányai a nemzetközi történeti kutatásban különösen aktuális téma, a kora újkori nemesi emigrációk jelenségét járják körül. A szám szerkesztője Tóth Ferenc, intézetünk tudományos tanácsadója.

Az utazások, az utazók és az utazási irodalom világa információtörténeti nagyító alatt (Z. Karvalics László – Szabó-Gajmer Bernadett) 175

Tanulmányok

Árvai Tamás Kristóf: Információs haszon vagy veszteség? II. Sarrukín asszír királyi. e. 714-es urartui hadjáratának értelmezési családjai 185
Felföldi Szabolcs: Egy ásatás a 15. századi Selyemúton? Giosafat Barbaro tanai kalandja és információtörténeti hozadéka 215
Sulyok Anita: Úton, útfélen. Giacomo Casanova helyváltoztatásainak információs hozadéka 231
Szász Géza: Utazási láz, információéhség, ismeretközvetítés. Francia utazók a reformkori Magyarországon 241
Kovács Janka: Technológiai utazás és elmeügyi reform. A pszichiátriai intézményesülés lehetőségei és mintái a 19. századi Magyarországon 257
Mihályi Dorottya: Gyarmati propaganda és elhallgatott információ a 19. század végi észak-afrikai útleírásokban 283
Z. Karvalics László: A vendégbarátság intézményétől a szelfituristákig. Az utazás szerepe a tudás makroközösségi akkumulációjában 299

Szemle

A Viatica az utazástörténetre szakosodott folyóiratok között (Szabó-Gajmer Bernadett) 317
Moszkóvia rövid története (Stróbl Erzsébet) 320
Luther a protestáns emlékezetkultúrában. Luther-emlékművek 1817–1917 között (Gorzás Benjámin) 323
Regionális és nemzeti struktúrák Közép-Európában (Demeter Gábor) 326

Támogatóink:

Magyar Kultúráért Alapítvány