Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2022. évi 1. száma, amelynek írásai a sorsfordító történelmi események és a koncepcióváltások összefüggéseire mutatnak rá. Közhelyszerű, hogy a történelemben szinte egyetlen állandó van: a változás. Az átalakulások megkövetelik a korábbi gyakorlatok módosítását, különösképpen háborúk, forradalmak és társadalmi robbanások után. Olyan 19–20. századi elgondolásokat, koncepciókat mutatnak be a tanulmányok, amelyek hosszú, illetve rövid távon meghatározták egyrészt a nemzeti identitás kialakítását, másrészt a külpolitika szempontrendszerét. A szám szerkesztője Bíró László. A borító itt látható, a tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható. A folyóirat ára 800 Ft, előfizetőknek 600 Ft. A terjesztéssel kapcsolatos információkról itt tájékozódhat.

Az ausztriai osztrák-németek számára a 19. század közepétől nehezen felfogható élményt jelentett a német egységből való kimaradás, a Poroszországgal folytatott háború. Tarafás Imre az osztrák-német identitásválság diskurzusait vizsgálja a ciszlajtániai német nyelvű értelmiség körében. Az Amerikai Egyesült Államok történetében a két világháborúba való belépés számít sorsfordító eseménynek. Varga Esztella azt az utat mutatja be, amelyet az USA megtett, míg a 19. századi izolacionista külpolitikától eljutott odáig, hogy a hidegháború utáni világrend meghatározó államává vált. Az elemzés középpontjában a hosszú távú külpolitikai koncepciók állnak. Csizmazia Gábor kifejti, hogy az Egyesült Államok külpolitikájában Kelet-Közép-Európa viszonylag csekély szerepet játszott, az USA viszonyulása a térséghez hullámzó képet mutat. A nagy külpolitikai stratégiai koncepciókat ismertető írásokat konkrétabb eseményeket bemutató dolgozatok követik. A Párizs környéki békék nyomán új külpolitikai és külgazdasági kapcsolatrendszereket kellett létrehozni. Gyúrósi Pál az 1922. évi budapesti csehszlovák–magyar kereskedelmi tárgyalásokat mutatja be. Az 1930-as évek második felében lezajlott határrevízió új helyzettel szembesítette a magyar külpolitikát. Miklós Dániel a Csehszlovákia felbomlása (1939. március 15.) utáni magyar elképzeléseket és a Cseh–Morva Protektorátussal létrejött kapcsolatokat elemzi. Réti Balázs az olasz–görög háború fejleményeit felvázolva rámutat, hogy nem sikerült az egyik legfontosabb olasz külpolitikai koncepciót megvalósítani, hogy a Földközi-tengert Mare Nostrummá változtassák. A Műhely rovatban a népvándorlás korának legjelentősebb csatáját, a catalaunumi csatát vizsgálja Majorosi Ádám, s egy alternatív leírást ad.