A lapszám négy tanulmányának alapjául a 2022. szeptember 1–3. között Miskolcon megrendezett Kádár-korszak, kádárizmus, korlátozott mozgástér: magyar modell? című Országos Jelenkortörténeti Konferencia Külpolitikai nyitás Magyarországon az 1980-as évek második felében című paneljének előadásai szolgáltak. A lapszám szerkesztője Vámos Péter, intézetünk tudományos tanácsadója.
Az írások azt bizonyítják, hogy a 1989-ben lezajlott nyitás „külpolitikai rendszerváltással” ért fel, mivel Magyarország több olyan országgal és területtel létesített kapcsolatot, amelyekkel a diplomáciai viszony, de akár csak a kapcsolatfelvétel tabunak minősült a szovjet tömb országaiban.
A magyar külpolitikai aktivitást egyrészt a nemzetközi politikai környezet megváltozása tette lehetővé, másrészt az ország gazdasági helyzete kényszerítette ki. Csoma Mózes a magyar–dél-koreai kapcsolatfelvétel előzményeit és körülményeit a magyar–észak-koreai relációt is figyelembe véve mutatja be. Megállapítja, hogy Magyarország az 1980-as években Észak-Korea rosszallása ellenére, elsősorban gazdasági okok miatt vette fel a kapcsolatot Dél-Koreával. Izrael esetében Novák Attila azt hangsúlyozza, hogy a magyar megfontolások között kiemelt helyen szerepelt Izrael „nyugati” beágyazottsága, ami a magyar vezetés szerint segíthette Magyarországot a nyugat-európai államokhoz és szervezetekhez történő közeledésében. Tarrósy István írása Pik Botha dél-afrikai külügyminiszter 1990. januári budapesti munkalátogatására koncentrál. A látogatás előzményeit, lefolyását és hatását vizsgálva azt mutatja be, hogy a Dél-afrikai Köztársaság milyen szerepet játszott a magyar külpolitikai mozgástér bővítésében. A magyar–kínai államközi kapcsolatok az 1960-as évek végén minimális szintre csökkentek, és az 1970-es években is csak nagyon lassan indultak javulásnak. A politikai kapcsolatok rendezésére 1987-ben került sor Csao Ce-jang megbízott pártfőtitkár és kormányfő magyarországi, valamint Kádár János kínai útjával. A két ország együttműködésének egyik formáját, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár kínai vendégmunkásprogramját mutatja be Isaac Bershady és Vámos Péter az 1987-es ígéretes kezdetektől a program idő előtti, 1990-es befejezéséig.
A Műhely rovatban két tanulmány kapott helyet: Demeter Gábor írása az oszmánok és a muszlimok megítéléséről a bolgárok között a 19. században, illetve Farkas Dániel dolgozata egy angol katonai egység, a Dunsterforce történetéről.
A tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható. A folyóirat ára 800 Ft, vásárlással, megrendeléssel és előfizetéssel kapcsolatos információk itt találhatók.
