Megjelent a Világtörténet 2023. évi 4. száma, amelynek tanulmányait az expanzió és berendezkedés jelensége köti össze. A lapszám szerkesztője Bíró László, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
Az emberiség történelme során a megélhetés megteremtése és az erőforrások megszerzése céljából mindig jelen volt az expanzió. Mára a történetírás túllépett a hódítás és negatív következményeinek leírásán, figyelmét arra fordítja, hogy milyen módon rendezkedett be az új hatalom, hogyan tekintett az őshonos helyi lakosságra, milyen viszonyt alakított ki vele, milyen mértékben vonta be az adminisztratív rendszerbe, valamint mit tett az oktatás és a kulturális élet területén, továbbá mindezek hogyan hatottak a birodalmi központ politikájára és társadalmára.
Túróczi Tamás a spanyol–japán kapcsolatkeresés első lépéseit vizsgálja II. Fülöp uralma idején. A kölcsönös bizalmatlanság ellenére a kecsegtető kereskedelmi előnyök elősegítették az érintkezéseket. A 16. század második felében a spanyol expanzió az ázsiai térségben elérte határait. A hatalmas Spanyol Birodalom olyan állami szervezettséggel állt szemben, valamint olyan akadályokba ütközött Kelet-Ázsiában, melyekkel az amerikai kontinensen korábban nem találkozott. Mint magára valamit is adó nagyhatalom, Oroszország sem maradhatott ki a gyarmatosításból. Bencze András írása átfogó képet nyújt Orosz-Amerika történetéről, bemutatja a gyarmatosítás szervezeti kereteit, az Oroszországi-Amerikai Társaság létrejöttét és céljait, az első települések létrehozását. A prémvadászat kezdeti sikerei ellenére Alaszka néhány évtizeden belül tehertétellé vált, és a terület eladásával Oroszország feladta tengeren túli elképzeléseit, attól kezdve az európai, szibériai és kelet-ázsiai területeire fordította a figyelmét.
A Habsburg Birodalom is részt vett Lengyelország felosztásában (1772, 1793, 1795), és Galíciához jutott. A terület felmérését célzó munkálatokban részt vevő Bredeczky Sámuel evangélikus lelkész munkásságát mutatja be Kurdi Krisztina. Az Egyesült Államok területe fokozatosan, állandó nyugati és déli irányú expanzióval alakult ki. Amerika az ígéret földjének számított, ahol az új vidékeken a letelepülőknek mindig akad munka, és biztosított a megélhetés. Ennek az elképzelésnek megfelelően a szegénység kérdése a korai amerikai történelem sokáig kevéssé kutatott területének számított. Vajda Zoltán azonban rámutat, hogy Thomas Jefferson gondolkodásában mindazonáltal meghatározó jelentőségűnek tekinthető az amerikai szegénység kérdésköre, mégpedig a republikánus elveken nyugvó társadalmi renddel összefüggésben. Kovács Bálint a gyakran menekülésre kényszerülő örmények eredetével és jellemzőivel kapcsolatos – hol tudományos alapokkal rendelkező, hol teljesen légből kapott, tudománytalan – németországi koncepciókat mutatja be. A szociáldarwinizmuson alapuló fajelméletet magáévá tevő nemzetiszocialista rendszerben ugyanis súlyos következményekkel járt, hogy mely népeket tekintették árjának.
A 18. század utolsó harmadában az orosz területi expanzió keretében újabb Fekete- és Azovi-tenger melléki területek kerültek Oroszországhoz, köztük a Krím félsziget is. Az orosz berendezkedés máig ható következményekkel járt. Sáfi Csaba az ukrajnai orosz lakosságon belüli hasonlóságokat és különbségeket mutatja be egy olyan periódusban, amikor Ukrajna élén Oroszország-barát vezetés állt.
A Műhely rovatban Olosz Levente a magyar borkereskedelmet vizsgálja az első világháború idején. A bortermelés és borkereskedelem a háború idején rendkívül fontos szerephez jutott a nemzetgazdaságban, a bor piaci értékesítése azonban számos érdek-összeütközéssel, időnként erőszakkal is járt.
A tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható. A folyóirat ára 800 Ft, vásárlással, megrendeléssel és előfizetéssel kapcsolatos információk itt találhatók.
