A Világtörténet 2024. évi 2. számának tanulmányai az utazások, az utazók és az utazási irodalom világát mutatják be információtörténeti nagyító alatt. A szám szerkesztői Z. Karvalics László és Szabó-Gajmer Bernadett.
Az információtörténelem kérdései iránt érzékeny kutatóközösség egyre nagyobb hangsúlyt helyez a nem kereskedelmi szándékkal indított utazások rendkívül érdekes világára, azokra az utazástípusokra, amelyekre elsődlegesen információs céllal került sor információ átadása vagy cseréje érdekében, magánérdeklődést, közérdeklődést, politikai, katonai, kincskeresési-régészeti, gazdasági, kulturális vagy tudományos érdeklődést kielégítve. Azokban a korszakokban, amikor az utazás nehézségekbe ütközött, főképpen az állandóan úton lévő kereskedők járultak hozzá az információk cseréjéhez. Ez a kora újkorig nagyjából állandóságot tükröző világ alakult át gyökeresen azzal, ahogyan a földrajzi felfedezések korában megszületett az „utazó”, majd később az utazási irodalom is. Jelen szám írásai a különböző célú utazások információs hozadékaira mutatnak rá.
Árvai Tamás Kristóf II. Sarrukín asszír király i. e. 714-es urartui hadjáratának értelmezési családjait vizsgálja a hadjáratról beszámoló 430 soros királyfelirat – amely az utazási beszámoló speciális formájának tekinthető – interpretációit elemezve. Véleménye szerint az istenlevél a korabeli ember világnézetéhez vezeti el az utókort. Felföldi Szabolcs Giosafat Barbaro tanai kalandját, kincskeresését, illetve a terület évszázadokkal későbbi régészeti feltárását mutatja be. Barbaro útleírása sok tekintetben eltért a korszak utazási irodalmától, a nagy földrajzi felfedezések előtt, a Selyemút működésének egyik utolsó hagyományos pillanatában örökítette meg annak általános állapotát. Sulyok Anita arra hoz példákat, hogy Giacomo Casanovát miként figyelték meg az akkori ügynökök, illetve ő maga milyen hírszerzési feladatot vállalt utazásai során. Szász Géza azokat a kérdéseket tipizálja, amelyek iránt a francia utazók érdeklődtek a reformkori Magyarországon, egyúttal bemutatja az információszerzés és -átadás módjait is, valamint az utazók motivációit. Kovács Janka elemzése rávilágít, hogy a külföldi tanulmányutak miként hatottak a magyarországi pszichiátriai intézményesülés folyamatára, milyen mintákat ismerhettek meg a magyar orvosok, és hazatérésük után hogyan kísérelték meg hasznosítani a tapasztalatokat. Mihályi Dorottya a 19. század végi észak-afrikai útleírások példáján arra keresi a választ, hogy miről nem írtak általában az utazók. Az utazók nem ismerhették meg a meglátogatott terület valódi helyzetét, így az elhallgatott információk bizonyos mértékben hozzájárultak a gyarmati propagandához. Z. Karvalics László azt vizsgálja, hogy az utazás milyen szerepet játszott a tudás makroközösségi akkumulációjában, valamint miként vált egyre összetettebbé és szinte végtelenné az információközösségi tér az ókortól napjainkig.
A lapszám tartalomjegyzéke itt, bevezetője pedig itt olvasható.
A folyóirat ára 800 Ft, vásárlással, megrendeléssel és előfizetéssel kapcsolatos információk itt találhatók.
