A Világtörténet 2025. évi 4. számának írásai azt vizsgálják, hogy milyen módon zajlik a külpolitikai döntéshozatal, és milyen tényezők befolyásolják azt. A szám szerkesztője Bíró László, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa.
A külpolitikai módszerek rendkívül sokrétűek, és az államok a körülményeknek megfelelően kombinálják őket. A gyarmatosító hatalmak számos eszközt bevetettek expanziójuk során. A Spanyol Korona a 16. század közepétől a kereskedelem és a hittérítő missziók segítségével megkísérelte Japánt függő helyzetbe kényszeríteni. III. Fülöp uralkodása (1598–1621) idején azonban megváltozott a spanyol–japán viszony. Túróczi Tamás azokat a tényezőket veszi sorra, amelyek az erőviszonyokban bekövetkezett változáshoz vezettek. A külpolitikai irányvonal meghatározása és végrehajtása az évszázadok alatt összetettebb lett, egyre több szereplő vett részt benne. Bordás Bertalan azt mutatja be, hogy Nagy-Britanniában a döntéshozatal a 19. század második felében milyen színtereken zajlott.
Az emigráns mozgalmak felhasználása és az emigrációs politizálás különleges helyet foglal el a nemzetközi viszonyok alakításában. Lajos Máté az emigráns usztasák tevékenységét mutatja be, azt, hogy több kontinensre kiterjedő szervezetet hoztak létre a jugoszláv állam felbomlasztása és az önálló Horvátország létrehozása céljából, miközben a mozgalom módszerei radikalizálódtak. A kommunista hatalmi térfoglalást követően megnőtt a Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban menedéket kereső magyar politikusok száma. A New York-i székhelyű Magyar Nemzeti Bizottmány munkájába aktívan bekapcsolódott Kállay Miklós egykori miniszterelnök is, aki olaszországi tartózkodása után 1953 decemberében érkezett az Egyesült Államokba. Kertész Tünde Fruzsina írásának középpontjában Kállay Miklós első amerikai emigrációs évei állnak. A külpolitikát befolyásoló tényezők és a külpolitika által felhasznált eszközök közé tartoznak a nemzetközi kulturális és társadalmi kapcsolatok. Várdai Levente az ausztráliai magyar cserkészek tevékenyégét, nemzetközi és Ausztrálián belüli kapcsolatait vizsgálja. Megállapítja: az ausztráliai magyar cserkészek a magyar nemzettudat fenntartását tekintették egyik fő feladatuknak, és inkább a szintén bevándorló, etnikai alapon szerveződő csapatokkal alakítottak ki kapcsolatokat.
A lapszám tartalomjegyzéke itt, bevezetője pedig itt olvasható.
A folyóirat ára 900 Ft, vásárlással, megrendeléssel és előfizetéssel kapcsolatos információk itt találhatók.
