Intézetünk munkatársa, Gál Judit A kereszténység válaszútján – Miként váltak a szerbek kereszténnyé és miként vált az ortodox kereszténység a szerbek nemzeti vallásává? címmel tartott önálló előadást 2025. április 10-én Győrben, az Értékek és kihívások című sorozat keretében.
Az előadás-sorozatot a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara (dr. Pongrácz Attila dékán és Csendesné dr. Cseri Kinga egyetemi docens), a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége győri szervezete (dr. Ottófi Rudolfné Edit), valamint a Bencés Diákok Győri Egyesülete szervezte. Az Értékek és kihívások sorozat egy olyan különleges rendezvény, ami nem csupán egy egyetemi kurzus, hanem a nagyközönség számára is nyitott rendezvény.
Gál Judit előadásában Szerbia és az ortodox kereszténység kapcsolatának történetét mutatta be a hallgatók számára, valamint ismertette a szerbek Balkán-félszigetre való letelepedésének és a középkori szerb állam létrejöttének a történetét. A Balkán-félszigeten húzódott a keleti és nyugati kereszténység közötti választóvonal, így az ide érkező és megtelepedő szerbek között Róma és Bizánc irányából is zajlott térítés. A létrejövő középkori szerb állam részét képező Adriai-tenger partján fekvő államalakulatok (Duklja, Hum, Trebinje) inkább a nyugati kereszténység, míg a Balkán-félsziget belsejében fekvő szerb terület az ortodox kereszténység befolyása alatt állt. Amikor utóbbinak Nemanja István nagyzsupán uralkodása idején sikerült kiterjeszteni hatalmát a tengermelléki területekre, végleg eldőlt, hogy a középkori szerb állam vallása is az ortodox kereszténység lett.
Az előadás arra is kitért, hogy az önálló, autokefál szerb ortodox egyház miként jött létre 1219-ben, és hogyan alakult a Szerbia területén lévő katolikus egyházszervezet és a katolikus közösségek sorsa. A katolikus egyházszervezet kapcsán szó esett Bar érseki központ kiemelt, védett helyéről, valamint azoknak a főpapoknak és püspökségeknek a hányattatott helyzetéről, amelyek nem Bar érseksége, hanem Raguza egyházjogi fennhatósága alá tartoztak. Az előadás kitért arra is, hogyan alakult a Szerbiában élő katolikus közösségek – például a szász telepesek és a raguzai kereskedők – helyzete, illetve milyen szerepet játszott ebben Kotor (Cattaro) püspöksége.
Az előadás végén Gál Judit arról is beszélt, hogy milyen különleges helyet foglaltak el a középkori szerb történelemben Nemanja István és a tőle eredeztethető dinasztia tagjai, köszönhetően a nagyzsupán halála után, fiai által megteremtett szentkultuszának, amely még Szent István magyar király kultuszából is merített inspirációt.
Az előadás az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra pályázat támogatásával valósult meg („Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”).
