A Jászok Egyesülete meghívására Intézetünk tudományos főmunkatársa, tudományos titkára, Mihalik Béla 2022. április 25-én előadást tartott A kétszer megváltott nép – Katolikus egyház a Jászkunságban (1687–1746) címmel, ahol ugyanezen címmel megjelent kötetét mutatta be.

 

A Jászságból elszármazottakat összefogó Jászok Egyesületének közgyűlését követő előadásában Intézetünk főmunkatársa röviden bemutatta, hogy bár a Jászkunság történetét tekintve hazánk egyik legkutatottabb régiója, az 1702–1745 közötti időszak sok tekintetben még ma is feltárásra vár. Ebben az időszakban az egykori kiváltságos terület ugyanis földesúri hatalom alá került, előbb a Német Lovagrend, majd 1731-től a Pesti Invalidus Ház birtoka lett. Végül 1745-ben a jászkun területek összefogásának köszönhetően megtörtént a redempció, azaz megváltották magukat a földesúri hatalom alól, és Mária Terézia visszaadta számukra a korábban elvesztett kiváltságaikat. A redempció és az azt követő időszak története alaposan feltárt, emiatt viszont kevesebb figyelem jutott az 1745 előtti fél évszázad történetére.

Mihalik Béla 2020-ban megjelent kötete a török kiűzésétől a redempcióig terjedő bő fél évszázad egyháztörténeti vonatkozásait tárta fel. A Jászság katolikus egyházi intézményrendszere vészelte át a leginkább török hódoltság időszakát, míg a Nagykunság és a Kiskunság reformátussá vált. Az előadásban bemutatta azokat a jogi vitákat, amely a Jászság és Nagykunság feletti egyházi joghatóságot gyakorló egri püspökök és a Német Lovagrend között zajlott a kegyúri jogok miatt, vagyis, hogy kinek áll jogában plébánosokat jelölni, kinevezni és megerősíteni. Emellett röviden említésre került az egri püspök és az esztergomi érsek vitája a jászberényi plébánia esetleges kiváltságos voltáról, amelyet a város viszont arra használt fel, hogy részben visszaszerezze a közösség kegyúri jogait.

Ezt követően a templomépítkezésekről beszélt, kitérve a két nagy építkezési folyamatra Jászberényben és Jászapátiban. A jász közösségek nagy anyagi áldozatok árán újították fel templomaikat, éppen abban az időszakban, amikor megkezdődött a redempciós összegek összegyűjtése is. Ez a kettős pénzügyi áldozatvállalás kihatott a plébánosok és a helyi közösségek viszonyára is, mivel számos jászsági plébánián konfliktus keletkezett a papok fizetése körül. A korszakban a felekezeti ellentétek ugyan jelen voltak, de nem alakultak ki súlyos konfliktusok, bár az egri püspökség fellépett a jászkiséri és a jászberényi református gyülekezet ellen is. A plébániai struktúra kiterjesztése azonban ekkor még nem a református községek kárával történt: mind a Nagykunságban, mind a Kiskunságban elnéptelenedett pusztákat telepítettek be többnyire katolikus jászokkal, és hoztak létre itt katolikus plébániákat. Ezzel megtörték a két Kunság református homogén tömbjét, de a református kunsági településeken majd csak az 1760-as évektől kezdődött meg a katolikus plébániák létrehozása. A súlyos felekezeti ellentéteket azért is kerülték, mert az 1745. évi redempcióhoz a katolikus jászoknak és a református kunoknak össze kellett fogniuk, ráadásul a redempciós összeghez katolikus intézmények is hozzájárultak hitelezőként. A katolikus jászok és a református kunok között a redempció ünnepélyes jászberényi kihirdetésekor Rusvai Lőrinc ferences hitszónok sem tett különbséget ünnepi prédikációjában. Azt hangsúlyozta, hogy a jászkunok kétszer váltották meg magukat, egyszer őseik katonai szolgálatával, Szűz Mária segedelmével, másodszor pedig a redempciós összeg megfizetésével, Mária Terézia kegyelméből.

Az előadásról a Jászapáti Hírmondó 2022. májusi száma is beszámolt. A Kétszer megváltott nép című kötet továbbra is kapható a Penna Könyvesboltban. Mihalik Béla hosszabb írása a jászkun redempció 275. évfordulójára 2020-ban jelent meg a BTK Ismerettárában.