A budapesti Városmajori Katolikus Egyesület (VÁKE) szervezésében, az 1944–45-ös nyilasterror áldozataira emlékező programsorozat részeként 2025. január 15-én Fejérdy András, intézetünk igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa tartott előadást a városmajori kistemplomban.
A Katolikus Egyház az 1930-as és 1940-es években – Keresztény-nemzeti rendszerideológia, antiszemitizmus, nemzetiszocializmus és holokauszt című előadásában Fejérdy András elmondta, hogy a két világháború között a magyar társadalom és azon belül a magyar Katolikus Egyház gondolkodását alapvetően meghatározta egyrészt a Tanácsköztársaság 133 napos rémuralma 1919-ben: anarchia, vallás- és egyházüldözés. Erre adott reakcióként jelent meg a két világháború közötti, ellenforradalminak nevezett Horthy-rendszer, amivel bizonyos tekintetben a Katolikus Egyház is azonosulni tudott, a vallásellenes szélsőségekkel szembeni védelem közegeként.
Fotó: Lambert Attila/ Magyar Kurír
A másik traumatikus tapasztalat a trianoni békediktátum és a történelmi Magyarország és a Magyar Katolikus Egyház ebből fakadó megcsonkulása volt. Mindössze három egyházmegye nem vesztett területet Trianonban. A Horthy-rendszer erre a kettős traumára válaszolt, és ebben partnerre talált az Egyházban, abban a tekintetben, hogy a katolicizmus, illetve általában a kereszténység védelmet jelenthetett a társadalmi anarchiával és az ezzel járó morális felfordulással szemben.
A rendezvényről beszámolt a Magyar Kurír, a cikk itt olvasható.
Az előadásról készült felvétel megtekinthető a YouTube-on:
