Mihalik Béla, intézetünk tudományos főmunkatársa, tudományos titkára 2023. május 13-án előadást tartott The Performance of Unity: Processions in Eger in the first decade of the post-Ottoman Era (1687–1699) címmel a University of Warwickon immár 21. alkalommal megrendezésre került MyParish szimpóziumon.
A University of Warwickon Beat Kümin vezetésével működő MyParish hálózat idén 21. alkalommal rendezte meg éves műhely-konferenciáját, amely minden évben különböző szempont szerint járja körül a plébániák történetét és működését. Az idei szimpózium központi témája a Parish and Performance volt, amely a színielőadásoktól a liturgikus szertartásokig bezárólag vizsgálta a performativitás jelenségét plébániai közegben.
Mihalik Béla előadásában az oszmán hódoltság alól felszabadult püspöki székhely, Eger körmeneteit vizsgálta abból a szempontból, hogy miként használták fel ezeket az alkalmakat a vallásilag és etnikailag is sokszínű városi társadalom egységének kifejezésére. Az előadásban három szempont szerint mutatta be a körmeneteket. Elsőként a püspöki bevonulásokat és ezek kapcsán a püspökök tiszteletére rendezett jezsuita drámajátékokat vizsgálta. Telekessy István püspök (1699–1715) első éveiben tudatos helyi identitásképzés folyt a bemutatott színjátékokkal, mivel olyan szereplőket állítottak középpontba, mint a híres egri várvédő Dobó István vagy a legendás első egri püspök, a pogányok által meggyilkolt Szent Buldus.
A körmenetekre igyekeztek a teljes városi lakosságot mozgósítani, különösen krízishelyzetben, mint például az 1693. évi nagy sáskajárás idején, amikor a körmenetet a városfalon kívülre, a mezőkre vezették. Ezáltal a városi szakrális teret kiterjesztették a környező mezőgazdasági területekre, és a jezsuiták háztörténete szerint ez hatásos is volt, mert a sáskák elkerülték ezeket a földeket.
A résztvevők megvitatják Peter Greenfield nyitóbeszédét. Fotó:Beat Kümin.
A felszín alatt azonban számos ellentét húzódott. A városban megtelepedő szerzetesrendek közül a ferencesek és minoriták a körmeneti rangsoron vesztek össze, a vitás ügyet Rómába kellett beterjeszteni. Ennél is súlyosabb törésvonal húzódott a városi társadalmon belül. A helyi muszlim lakosság csak úgy maradhatott a városban, ha katolizált, míg az egri rácoknak unióra kellett lépnie a katolikus egyházzal. Ez azonban mindkét esetben csak a felszínen történt meg. A muszlim eredetű lakosok nagy számban hagyták el később a várost, a rácok pedig az 1710-es évekre visszatértek a keleti ortodox rítusra. A városi lakosság vallási egységét a körmenetekkel csak szimbolikusan tudták kifejezni, valójában azonban épp a nem katolikus lakosok (protestánsok, zsidók, volt muszlimok és ortodoxok) kiszorításával tudták elérni.
A rendezvényről angol nyelven a University of Warwick honlapján itt olvashatnak.