2025. november 4-én Győrben tartott előadást intézetünk tudományos titkára, tudományos főmunkatársa, Mihalik Béla, Plébánosok és híveik. Közösségi és plébániai politika a 18. századi Magyarországon címmel.
Az előadás a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ, a Brenner János Hittudományi Főiskola és a Magyar Történelmi Társulat Egyháztörténeti Tagozata szervezésében, az Egyháztörténelmi Estek harmadik alkalmából hangzott el. Mihalik Béla előadásában először áttekintette, hogy a történeti kutatások a konfesszionalizációt, vagyis a felekezeti jellemzőknek a társadalmi gyakorlatban való érvényesítését egy felülről irányított folyamatként vizsgálták, a helyi közösségekre pedig sokáig csak mint passzív szereplőkre tekintettek. Ebben változást a kommunalizmus elmélete hozott, amely a helyi közösségek aktív, önkormányzati és önszabályozó tevékenységét vizsgálta német területen. Kelet-Közép-Európa és a magyar helyi közösségek esetében ennek feltárása Mihalik Béla szerint a plébánia tevékenységének közösségi szabályozása révén lehetséges.
Fotók: Oláh Róbert
A 18. században az állam, az egyház és a földesurak – ugyan eltérő motivációból fakadó – együttműködésének nyomán a katolikus plébániaszervezet gyors ütemben szerveződött újjá. Ebben fontos lépés volt 1733-ban az Általános Lelkészpénztár (Cassa Parochorum) felállítása, amely új plébániák alapítását, a plébániatemplomok építését, felújítását és a szegényebb plébánosok és iskolamesterek fizetését támogatta.
Az előadásban részletesebb esettanulmányként a Külső-Szolnok vármegyében fekvő Alattyán község plébániájának 1748. évi alapítását vizsgálta meg az előadó. A helyi közösség a lelkipásztori szolgálat elégtelensége miatt a földesúri jogokat is bíró jánoshidai premontrei prépostságtól független, önálló plébánia felállítását kezdeményezte. A falugyűlésen a község egyhangúan támogatta ezt, majd követséget választott, amely előbb az illetékes esperessel, majd Egerben a püspökkel is tárgyalt, és külön egyeztetésen állapodtak meg a plébánia felállításának finanszírozásáról. A paptartási szerződést a községi elöljáróságon kívül a helyi kisbirtokos nemesek és módosabb gazdák is aláírták a közösség képviseletében. Ugyanakkor a premontrei prépostság adminisztrátora több módon is próbálta ezt a folyamatot megakadályozni, ami a helyi nyilvánosságban új megoldásokat is eredményezett.
