Érsekvadkert idén ünnepli fennállásának 800. évfordulóját, aminek apropóján a település különféle rendezvényekkel készült. Ennek keretében szervezték meg az Úton a 800 felé. Kolpingos Történelmi Esték című előadás-sorozatot, amelynek első két előadását intézetünk munkatársai, Kádas István és Demeter Gábor tartották.
Fotó: Érsekvadkert Község Önkormányzata/Facebook
Kádas István 2023. június 23-án tartotta meg tudományos ismeretterjesztő előadását Vadkert a középkori Magyarországon címmel. Ennek keretében a település középkori történetét, a középkori vadkertiek életét mutatta be, és igyekezett közelebb hozni a régi mindennapokat. Kádas István a különböző adójegyzékek (1457, 1493, 1542) alapján helyezte el Vadkertet a térség települései között, megvizsgálva, hogy a nagy lakosságszám mennyire párosult lokális jelentőséggel, kitérve az adójegyzékekben megbúvó, földhasználati átalakulásra utaló nyomokra is. Az előadó bemutatta, hogy milyen vásárokat kereshettek fel a vadkertiek, s milyen utakon érhették el ezeket, kiemelve a település úthálózati csomóponti szerepét. Mindemellett arról is szót ejtett, hogy miért tartózkodott Mátyás király 1471-ben Vadkerten, ezzel a politikatörténeti eseményekkel is összekötötte a település történetét.
Demeter Gábor Életminőség Vadkerten és környékén a 18. században az országos összeírások alapján című előadása (2023. június 30.) a török kori dikális adójegyzékek mellett az 1720-as, 1728-as összeírás, az 1785-ös népszámlálás, az 1786-os kancelláriai összesítés és az AOL-ra frissen felkerült 1828-as összeírás alapján vizsgálta a település népességi viszonyait, etnikai arculatát, migrációs viszonyait, az egy főre jutó földterületet, a földminőség és szemhozam és szőlőterületek időbeli változását, valamint a lakoság környező településekhez viszonyított helyzetét. Az újratelepülés során ugrásszerűen emelkedő lélekszám nagy – egy főre jutó – telki állománnyal és szőlőterülettel párosult, ez pedig kiegyensúlyozott társadalomszerkezetet eredményezett (kevés volt a negyedtelkes és zsellér), és a település vásártartó mezővárossá emelkedéséhez vezetett az 1730-as években. Érsekvadkert 1780-as években a környező települések között vezető szereppel bírt az összeírás adójövedelmei alapján. Az 1828-as összeírás azonban már jelentős zselléresedésről és az egy úrbéresre jutó telki állomány aprózódásáról, deklasszálódásról tanúskodott.
