Intézetünk kutatója, Apor Péter A birodalom öröksége: Ausztria, Magyarország és az Európán kívüli világ, 1918–1939 című pályázata elnyerte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt magyar–osztrák kutatási együttműködés támogatását.
A Bécsi Egyetem és az Osztrák Tudományos Alap (FWF) együttműködésében megvalósuló projektet Apor Péter és Lucile Dreidemy, a Bécsi Egyetem Jelenkortörténeti Tanszékének oktatója közösen vezetik.
A kutatás témája Ausztria és Magyarország kapcsolatai az Európán kívüli világgal a két világháború közti időszakban. Ellentétben a hidegháborúval és az 1914 előtti időszakkal, Ausztria és Magyarország diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatai Afrikával, Ázsiával és Latin-Amerikával 1918 és 1939 között nagyrészt feltáratlanok. Ugyanakkor ezek a kapcsolatok fontos szerepet játszottak a nemzetállamok kialakulásának folyamatában.
A felvétel a Parlament folyosóján készült az Interparlamentáris Unió XXXII. konferenciájára érkezett egyiptomi küldöttségről, 1936. Fortepan 177195
A projekt új, eddig kevésbé tanulmányozott külpolitikai lobbicsoportok, valamint ipari és kereskedelmi hálózatok szempontjából mutatja be Ausztria és Magyarország kapcsolatait az Európán kívüli világgal. A kutatás a Pán-Európa Unió, az Osztrák Gyarmati Társaság, a Magyar Cobden Társaság, az osztrák Exportförderungsinstitut és a magyar tengeri kereskedelmi társaságok, a Fritz Mandl és Weiss Manfréd iparvállalatok együttműködése, valamint a Julius Meinl cég történetén keresztül vizsgálja az osztrák és magyar, nemzetközi diplomáciai és gazdasági hálózatok működését az Európán kívüli világban.
A kutatás fő kérdése, hogyan segítették ezek a kapcsolatok, hogy Ausztria és Magyarország újragondolja nemzetközi szerepét a közös birodalom felbomlását követően. A két országot egyként érintő történelmi változásra adott eltérő válaszok összehasonlítása jobban láthatóvá teszi a közös történelmi hagyományok mögött meghúzódó nemzeti különbségeket.
Az osztrák–magyar együttműködésben megvalósuló közös kutatás hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük az 1918 utáni új államhatárokon keresztül továbbra is fennmaradó kapcsolódásaikat, valamint a tágabb globális szereplőkkel való kapcsolataikat és többet megtudjunk az első világháború utáni nemzetközi rend kialakulásáról, illetve a nemzetállami átmenet folyamatáról.
