Az etnikai térképkészítés csapdái címmel megjelent Demeter Gábor, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa cikke az Aktuális Balkán blogon.
Mirčeta Vemić 2011-ben egy településszintű etnikai térképet tett közzé Koszovóról, amelyet Miloš Milojević 1872-es kéziratos útleírása alapján készített. Noha Vemić ragaszkodott az eredeti forrás adataihoz és etnikai kategóriáihoz, illetve azt a legmodernebb technikával (GIS) ötvözve, tudományos igénnyel közölte egy jó nevű, angol nyelvű folyóiratban, a térkép egy nagyon fontos problémára irányítja rá a figyelmet. Mégpedig arra, hogy a történeti adatok modern eszközökkel való feldolgozásának is megmaradt az a veszélye, hogy a véletlen vagy a szándékos félreértelmezés politikai muníciót szolgáltathat olyan aktuális viták résztvevőinek, mint amilyet például a mai Koszovó nemzetközi státusáról folytatnak.
Demeter Gábor előadása a témában tavasszal, a Magyar Honvédség Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandárnál, Debrecenben.
Fotó: Somogyi András zászlós
Demeter Gábor írása arra mutat rá, hogy aki ma etnikai térképeket rajzol vagy rekonstruál történeti források felhasználásával, annak számítania kell arra, hogy munkája politikai célú felhasználása éppúgy nem marad el, mint a 19. században, amikor a nemzetinek tekintett tudományok (történelem, földrajz), megszegve a tudomány íratlan szabályait, nyíltan kiszolgálták a nemzetállam-építési igényeket.
A teljes szöveg itt olvasható.
A publikációhoz szükséges kutatást az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból.
