A Trianon után: gondoljuk újra a Horthy-kort! videósorozatban megjelent Géra Eleonóra Tradicionális női szerepek és a modern család című videója, amelyben arra mutat rá, hogy még a tradicionalista szemléletű Magyarországon is változott a nők élete 1918 után.
Az első világháborút nem véletlenül szokás a modern világ kezdetének nevezni. A rengeteg pusztítás mellett olyan változások is megindultak a háborús években, mint a társadalmi emancipáció, amely érintette a szegények, a gyarmati lakosság és a nők helyzetét is — anélkül, hogy teljesen megoldotta volna az egyenjogúsítás kérdéseit.
A videóban Géra Eleonóra elmondja, 1918 után több pálya nyílt meg a nők előtt, egy szűk rétegük egyetemre is járhatott, és általában véve a mai értelemben vett modern nőként élhettek. Ez ugyanakkor párosult a demográfiai félelmek által katalizált anyakultusszal és gyermekvállalási propagandával (ezt hívjuk egy szóval natalizmusnak), amelynek pozitív oldala volt a terhesgondozás és a gyermekvédelem kiépülése; azonban a nők szerepét közvetett módon nagyban korlátozta volna, előre meghatározott életpályát jelölve ki számukra.
Géra Eleonóra hazánk egyik legismertebb nőtörténettel is foglalkozó kutatója, akadémiai doktor, az ELTE tanszékvezetője, aki évtizedek óta foglalkozik az életmód és a magánélet történeteivel. Ez a kutatási irány Magyarországon is egyre elismertebbé vált, és művelőinek köszönhetően olyan kérdésekkel is foglalkozik ma már a történettudomány, amelyek sok évtizeden át annak ellenére szorultak háttérbe, hogy a társadalom jelentős szegmensei — jelen esetben a nők — szorultak így a történeti tudás által feltárt, „látható” múlt birodalmán kívülre.
