Megjelent Kecskés D. Gusztáv, intézetünk tudományos tanácsadója Humanitarian Campaign on a Global Scale: The International Red Cross and the 1956 Hungarian Refugees című kismonográfiája, amely a kiadó Wilson Center (Washington) honlapjáról letölthető.
Az 1956-os forradalom szovjetek általi leverését követő magyar menekülthullám, illetve a befogadásukra szervezett nemzetközi segélyakció a magyar és az egyetemes migrációtörténetnek egyaránt kiemelkedő fejezete. Az európai viszonylatban is jelentős, mintegy 200 ezer fős menekülttömeg ellátása, a befogadási országokba szállítása és letelepítése a nemzetközi menekültsegélyezés különleges sikere, amelyben az ENSZ-család intézményei mellett számos nem kormányzati szervezet, így a Nemzetközi Vöröskereszt mozgalom jelentős szerepet játszott.
E kismonográfia – a két genfi központú nemzetközi vöröskereszt szervezet, a Vöröskereszt Társaságok Ligája és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, valamint a francia Vöröskereszt Társaság levéltári anyaga, továbbá amerikai, brit, francia, belga és magyar külügyi, valamint a Magyar Vöröskereszttől származó dokumentumok és a nemzetközi szakirodalom felhasználásával – bemutatja a mozgalomnak a magyar menekültek érdekében végzett segítő tevékenységét, az ezzel kapcsolatos döntéshozatalt, részvételét a nemzetközi humanitárius akcióban, az intézményrendszer számára levont tanulságokat és az ügy jelentőségét a szervezet történetére nézve. A bőséges és sokoldalú nemzetközi levéltári anyag lehetővé teszi, hogy a humanitárius ideák, valamint a nyugati és a szovjet blokk között dúló hidegháborús propagandaharc eredőjeként 1956‒1957-ben végbement menekültsegélyezés vöröskeresztes vetületét árnyaltan elemezzük. És ezáltal hozzájáruljunk a nemzetközi humanitárius mozgalom valamint a migráció történetének feltárása iránti növekvő nemzetközi tudományos érdeklődés kielégítéséhez.
Kossuth Lajos utca - Károly (Tanács) körút sarok. Fortepan 23591
A Vöröskereszt Társaságok Ligája és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, történetileg kialakult kompetenciáinak megfelelően, jelentős mértékben részt vett az 1956-os magyar menekültválság megoldásában. A Liga a menekültek közvetlen segélytámogatásával az elsődleges befogadás államaiban, így Ausztriában és részben Jugoszláviában, az elszállításuk során, majd nemzeti vöröskeresztes tagszervezeteik révén a végleges letelepedés államaiba történő befogadás alkalmával egyaránt aktív szerepet vállalt. Ennek során a magyar menekültekkel való foglalkozás a Liga egész korabeli tevékenységének centrumában volt.
A VNB a menekültek adatbankjának, valamint kereső- és üzenetküldő szolgálatának megszervezésével, a repatriálás, különösen a kiskorú menekültek hazatérésének támogatásával és a családegyesítés kényes ügyeivel való foglalkozással hagyományos funkcióit gyakorolta. A menekülő egyének életének ezek a döntő fontosságú területei, melyek e kérdések bizalmas jellegéből fakadóan a nemzetközi közvélemény számára kevéssé voltak ismertek, mindazonáltal a Bizottság Magyarország érdekében kifejtett tevékenységének csupán kis részét képezték. A szervezet energiáinak túlnyomó többségét ugyanis a lakosság érdekében, az ENSZ megbízásából Magyarország területén belül végzett segélyezés kötötte le.
A „magyar népnek” („Hungarian people”) az ENSZ Közgyűlés határozatai által 1956 őszétől kibontakozó megsegítésében ily módon a Nemzetközi Vöröskereszt rendszerének mindhárom eleme – vagyis a Liga, a nemzeti vöröskereszt társaságok és Nemzetközi Bizottság – meghatározó módon jelen volt. Az e tevékenységek során bizonyított hatékonyság és ezzel összefüggésben elkönyvelt siker növelte mindkét nemzetközi vöröskeresztes szervezet tekintélyét, erősítve együttműködésük további elmélyülését.
A Liga és a VNB magyar ügyben megfigyelt sikeres fellépéséhez hozzájárult a hidegháborús nemzetközi környezethez és erőviszonyokhoz való érzékeny alkalmazkodás, a tárgyalások során a Vöröskereszt humanitárius elveire hivatkozó rugalmasság és az 1956-os magyar menekültügy megoldásában meghatározó állami szereplőkkel, így az osztrák, a jugoszláv és különösen az amerikai kormányzattal kiépített bizalmi kapcsolat. A sikerhez elengedhetetlenül fontos volt továbbá a kormányközi nemzetközi szervezetek közül főként az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Európai Migráció Kormányközi Bizottságával (ICEM) tovább épülő együttműködés.
A Vöröskereszt Társaságok Ligája és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága intézményes emlékezetében is jelentőségének megfelelő, mély nyomot hagyott az 1956-os magyar humanitárius válság megoldásában való részvétel.
A kiadvány adatai:
