A Világtörténet 2026. évi 2. számának írásai a francia–kelet-közép-európai kapcsolatok történetébe engednek bepillantást. A szám szerkesztője Bene Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Romanisztika Intézetének egyetemi docense.
A francia–kelet-közép-európai érintkezések története hosszú időn keresztül elsősorban a diplomáciatörténeti kutatások tárgyát képezte. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak azok a szereplők, közösségek és kapcsolati hálózatok, amelyek az államközi viszonyok mellett vagy azokkal párhuzamosan formálták a kapcsolatok alakulását. Jelen szám írásai bizonyítják, hogy a francia–frankofón jelenlét és a létrejött kapcsolatrendszerek változatos formákban mutatkoztak meg Kelet-Közép-Európában, valamint számos esettanulmánnyal arról is érzékletes képet festenek, hogy a régió szereplői milyen módon kapcsolódtak Franciaországhoz és a frankofón világhoz.
A szám első egysége a diplomáciai kapcsolatok és a kölcsönös benyomások kérdéskörét állítja a középpontba. Jérémy Floutier a kolozsvári francia konzulátus iratai alapján azt vizsgálja, hogy az első világháborút követő impériumváltás utáni években miként érzékelték a francia diplomaták Erdély politikai és etnikai viszonyait, valamint hogyan viszonyultak az új román állam keretei közé került magyar kisebbséghez. Fejérdy Gergely a Belgium budapesti képviseletét vezető diplomaták pályafutásának és tevékenységének bemutatásával a belga–magyar kapcsolatokon keresztül világít rá a térség diplomáciai viszonyaira. Garadnai Zoltán a Budapesten szolgáló francia diplomaták jelentéseinek elemzésével tárja fel, miként változott a magyarországi politikai és társadalmi folyamatok francia értelmezése a háború utáni reményektől a hidegháborús kiábránduláson át egészen az 1956-os forradalom által kiváltott új értékelésekig.
A folyóiratszám második nagy egysége a háborús tapasztalatok és a transznacionális mobilitás kérdését elemzi. Bába Viktória a spanyol polgárháborút követően Franciaországba került magyar brigadisták történetét vizsgálja. Bene Krisztián a Szabad Francia Erők soraiban szolgáló magyar önkénteseket mutatja be, és egy olyan kevéssé ismert kapcsolattörténeti fejezetet tár fel, amely jól érzékelteti, hogy a háborús szerepvállalás nem kizárólag államok, hanem egyének szintjén is értelmezhető.
A szám következő témakörei a migráció, a diaszpórák és a globális kapcsolatrendszerek. Palócz Márk a franciaországi magyar diaszpóra történetét tekinti át napjainkig. Kiss Mercédesz Kira Franciaország tengerentúli területeinek diplomáciai és stratégiai szerepét elemzi a 20–21. században. Franciaország globális jelenlétének és geopolitikai mozgásterének vizsgálata hozzájárul annak megértéséhez, hogy a francia külpolitika milyen világpolitikai összefüggések között formálódott, és milyen keretek között alakultak a közép- és kelet-európai kapcsolatok is.
A Műhely rovatban Havasi Máté a Kennedy-kormányzat első évének Indokína-politikáját mutatja be, azt a folyamatot, melynek során Vietnám kérdésében a kabinet az „örökölt” eisenhoweri felfogástól egy olyan álláspontig jutott el, amely már lényegében a (burkolt) katonai beavatkozás támogatását jelentette.
A lapszám tartalomjegyzéke itt, bevezetője pedig itt olvasható.
A folyóirat ára 900 Ft., vásárlással, megrendeléssel és előfizetéssel kapcsolatos információk itt találhatók.
