Miként küzdöttek a radikális nőszervezetek tagjai a századfordulón Bécsben és Budapesten? Milyen eszközökkel igyekeztek elérni a nők jogkiterjesztését az élet szinte valamennyi területén? S végül miért nem vonható párhuzam az általuk képviselt aktivizmus és az angliai szüfrazsettek tevékenysége között? 
Fedeles-Czeferner Dóra többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Nőmozgalom, Nemzetköziség, Önreprezentáció. Feministák az Osztrák–Magyar Monarchia alkonyán című könyvében, feldolgozva az Osztrák–Magyar Monarchia három legbefolyásosabb polgári-liberális és feminista nőegyesületének történetét alapításuktól az első világháborút követő átmeneti időszakig. Ezek a bécsi székhelyű Allgemeiner Österreichischer Frauenverein, valamint a Budapesten létrejött, ám számos magyarországi vidéki városban is fiókszervezetekkel rendelkező Nőtisztviselők Országos Egyesülete és a Feministák Egyesülete.
A munka főszereplői az egyesületek vezetői, Auguste Fickert, illetve Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma. Utóbbiak a magyar mellett a nemzetközi nő- és békemozgalomban is elévülhetetlen érdemeket szereztek, ám mára jórészt eltűntek a történeti köztudatból.
