2024. szeptember 27-én a Kutatók Éjszakáján a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársai közül Cieger András, Gyimesi Emese, Eszik Veronika és Kovács Janka a tankönyvekből kimaradt érdekességekről, Scheibner Tamás az 1956-os menekültválságról tartott előadást.


Scheibner Tamás, a Jelenkortörténet osztály tudományos főmunkatársa az 1956-os forradalmat követő menekültválság történetét mutatta be vizuális anyaggal illusztrált előadásban a látogatóknak.   

 Fotók: Szilágyi Adrienn

A HUN-REN BTK Történettudományi Intézet Újkori osztályának munkatársai olyan érdekességekről beszéltek, amelyek a közoktatásban idő híján nem szerepelnek.

Eszik Veronika tudományos munkatárs arról tartott előadást, hogy miként birkóztak meg az emberi társadalmak a technikai újítások során születő kockázatokkal, kik féltek a vonattól, és miért érezzük olykor fenyegetőnek a gépeket.  

Cieger András tudományos tanácsadó, osztályvezető azt mutatta be, hogyan tudja vizsgálni a tudomány eszközeivel egy történész az 1867-es kiegyezést követő öt évtized korrupciós ügyeit, továbbá szabad-e párhuzamot vonni a régi esetek és napjaink fejleményei között.

Fotók: Szilágyi Adrienn

Kovács Janka posztdoktor kutató arról beszélt, hol voltak és hogy néztek ki az első tébolydák, mi köze az érzékszerveknek az elmegyógyintézetek tervezéséhez, miért sárga a sárga ház, és valóban lekerültek-e az elmebetegek láncai a 19. században.

Gyimesi Emese tudományos munkatárs előadásában többek között arra a kérdésekre válaszolt, hogy miért nevezték Szatmár vármegyét az

„ólmos botok földjének”, miért határozták meg Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének „forgatókönyvét” a rendi társadalom olyan ikonikus eseményei, mint például a megyegyűlés és a tisztújítás, és hogyan lehet megírni ennek a szerelemnek a történetét, ha a kutató a kultikus megközelítéseket elkerülve, a korabeli társadalmi változások kontextusában vizsgálja kapcsolatuk alakulását.