A Trianon után: gondoljuk újra a Horthy-kort! videósorozatban megjelent Papp Istvánnak, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztálya vezetőjének Népi írók, a népi mozgalom című dokumentumfilmje.
A harmincas években Magyarországon megerősödtek a reformgondolkodás különböző irányzatai. Ebben a folyamatban a népi írók sajátos szerepet töltöttek be. Mozgalmuk a „harmadik utas” ideológiák egyik jellegzetes magyar változatát képviselte: olyan gondolkodásmódot, amely sem a nyugati kapitalizmust, sem a szovjet típusú kommunizmust nem tartotta követendő mintának, hanem ezek helyett egy önálló, a magyar (és tágabban a kelet-közép-európai paraszti) hagyományokra épülő fejlődési utat keresett. A népi írók ugyanakkor egyénileg gyakran csatlakoztak különböző politikai és ideológiai mozgalmakhoz – volt köztük, aki a szociáldemokráciához, más a nemzeti radikalizmushoz, megint más valamiféle agrárszocializmushoz állt közel –, mégis megőrizték azt a közös küldetéstudatot, amely összekötötte őket: mindannyian a magyar vidék és parasztság felemelését, valamint egy igazságosabb társadalmi rend megteremtését tartották történelmi feladatuknak.
Ez a küldetéstudat egy olyan modernizációs programban öltött testet, amely különbözött a nyugati kapitalista mintától, de nem tartotta magát annál alábbvalónak – sőt, egyenrangú, sajátosan magyar alternatívának szánták, amely a korszak establishmentjének konzervatizmusát is kérlelhetetlenül támadta. A késői Horthy-korszakban a népi írók mozgalma egyre nagyobb társadalmi és szellemi presztízsre tett szert: írásaik, szociográfiáik és vitáik a korabeli magyar közélet egyik meghatározó szellemi áramlatává váltak, és jelentős hatást gyakoroltak mind a politikai gondolkodásra, mind a nemzeti önismeretre. Ez a növekvő befolyás jól mutatja, hogy a népi mozgalom nem csupán irodalmi jelenség volt, hanem a magyar modernizációs viták egyik központi szereplőjévé nőtte ki magát.
Papp István a népi írók mozgalmának egyik legtapasztaltabb kutatója. Két évtizede kutatja a kérdést, Szabó Dezsőtől - a kezdetektől - indulva egészen a mozgalom 1945 utáni átalakulásáig. Megközelítését egyszerre jellemzi az eszmetörténeti alaposság, a nemzetközi kontextus és párhuzamok vizsgálata, valamint a magyar társadalomfejlődés kérdései iránti érzékenység és a népiek tágabb magyar történelembe való alapos beágyazása. Dokumentumfilmje egyszerre összegzés, ugyanakkor félreérthetetlenül tükrözi saját, jellegzetes és korszerű olvasatát is erről a komplex jelenségről.
A dokumentumfilm elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának YouTube-csatornáján:
