A Trianon után: gondoljuk újra a Horthy-kort! videósorozatban megjelent Sipos Balázs, az MTA doktora, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense Szabad sajtó? Miről lehetett írni – és kinek című előadása.
Milyen volt a nyilvánosság, a média helyzete a két világháború közötti Magyarországon? Ezt a kérdést sok irányból meg lehet közelíteni. Egy alapvetően nem demokratikus társadalomban, amelyben azonban létezik valamilyen fajta véleménypluralizmus, a sajtó milyen szerepet játszhat? Nem egészen szabad, de nincs is igazából nyilvánvalóan korlátozva az, hogy az újságírók milyen ügyeket tárhatnak fel, egészen addig, amíg a kormányzó személyét és hasonló érzékeny témákat ezek az ügyek nem érintenek. Van változatosság is, nagyon sokféle sajtótermék, de amikor egyik-másik túllép bizonyos határokat, a végrehajtó hatalom, a kormány képes ezeket elég gyorsan eltávolítani a színről. Ugyanakkor ebben az időszakban a sajtó egyre szélesebb rétegek információ iránti igényét elégíti ki.
Eközben a nyomtatott szó monopóliuma is megtörik, amikor rohamosan terjed először a mozi, majd a rádió Magyarországon, utóbbi főleg a harmincas években. Ezek azért érdekes médiumok, mert itt egyértelműen tág tér nyílik a kormányzati álláspont, a kormánypropaganda érvényesítésére, úgy a filmek előtti híradókban, mint az egyetlen, állami rádióadásban. Innen nézve azt is mondhatjuk, hogy a médiatörténet perspektívájából a későmodernitásba való átmenet Magyarországon nem feltétlenül a több, szabadabb és változatosabb információ irányába mutatott a két világháború között: a korszak végére a központi hatalom, a kormány pozíciói erősödtek meg inkább.
A videó elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának YouTube-csatornáján.
A fentiek mellett rengeteg más szempont is felvethető: a női médiamunkások megjelenésétől kezdve a médiahasználati szokásoknak a társadalmi rétegzettségéig könnyen el lehet veszni ebben a hatalmas témában. Hogy ez ne legyen így, Sipos Balázs van a segítségünkre, aki a Horthy-korszak kiemelkedő kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és az ELTE tanára. Sipos Balázs évtizedek óta foglalkozik úgy a nőtörténettel, mint a médiatörténettel. Úttörő kutatásainak hála ma már sokkal árnyaltabban értékeljük ezt a nagyon összetett, sokarcú rendszert és korszakot, valamint gazdag, de nem szabad médiapalettáját.
