Koloh Gábor és Horváth Sándor, kutatóintézetünk munkatársai is előadást tartottak a Comité International des Sciences Historiques (CISH) centenáriumi világkongresszusának reprodukciótörténeti paneljén 2026. augusztus 27-én Lipcsében.
A Childbearing: Fertility, Contraception, Everyday Life in East Central Europe from the Late 19th to the mid-20th Century című szekció magyarországi, szlovákiai és romániai példákon keresztül azt vizsgálta, miként formálták a reproduktív viselkedést a különböző állami célkitűzések és egészségügyi intézmények mellett a családok, egyházak, helyi közösségek és informális társadalmi normák.
Koloh Gábor, a Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa Pronatalism and Contraception in Interwar Hungary: The Moral Economy of Childbearing in Six Abortion Trials című előadásában hat, a két világháború közötti Magyarországon lefolytatott abortuszper alapján vizsgálta a nem kívánt terhességek kezelését. Előadása a szégyen, a társadalmi hírnév és az informális kapcsolati hálók szerepére, valamint a fogamzásgátlással és terhességmegszakítással kapcsolatos tudás terjedésére helyezte a hangsúlyt.
Horváth Sándor, a Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója Regulating Life: Abortion, Workers, and Reproductive Rights in State Socialist Hungary. From Abortion Committees to the GYES Generation című előadásában az államszocialista Magyarország reproduktív politikájának változásait követte nyomon az 1950-es évek abortuszszabályozásától az 1960–1970-es évek családpolitikai intézkedéseiig. Elemzésének középpontjában az állami politika és a mindennapi gyakorlat közötti kapcsolat állt.
A szekcióban még elhangzott Juraj Majo, a pozsonyi Comenius Egyetem oktatójának előadása, aki a szlovákiai evangélikus közösségek demográfiai viselkedésével foglalkozott. Előadásában azt mutatta be, miként vált az alacsony termékenység és az egy- vagy kétgyermekes családmodell az egyházi diskurzusban a közösségek demográfiai, gazdasági és intézményi jövőjét érintő problémává.
Gyöngyi-Ioana Moroșan előadása a 19. századi román fejedelemségekben vizsgálta az anyaság nemzetépítő eszméje, a bábaság professzionalizálódása és a szülés medikalizációja közötti kapcsolatot, különös figyelemmel a női gyógyítók és bábák változó helyzetére.
A szekció a történeti demográfia, a társadalomtörténet, a gender- és orvostörténet szempontjait kapcsolta össze, új megközelítéseket kínálva a reprodukció kelet-közép-európai történetéhez.
