A valenciennes-i egyetem 2023. március 30. és 31. között szervezte meg a Guerre et paix. Diachronie autour de la logistique militaire című konferenciát. A tanácskozás előzményei évekkel korábbra nyúlnak vissza, amikor intézetünk és a párizsi École Militaire katonai akadémián működő Institut de Stratégie Comparée több közös rendezvényben és kiadványban világította meg a kora újkori közös múltunk homályzónáit. Intézetünket a konferencián Tóth Ferenc tudományos tanácsadó, F. Molnár Mónika tudományos munkatárs és Monostori Tibor, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja képviselték. Tóth Ferenc ezenfelül a március 30-i ebéd utáni szekción, F. Molnár Mónika pedig a március 31-i délelőtti szekción elnökölt. Magyar részről a konferencián részt vett még Bene Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Francia Tanszékének tanszékvezetője és a PTE BTK dékánhelyettese is.

valenciennes

Tóth Ferenc Problèmes de logistiques et modernisation. Les réformes du baron de Tott dans l’armée ottomane dans les années 1770 című előadásában az 1768–74-es orosz–török háborúban kulcsfontosságú szerepet játszó, magyar származású francia diplomata és katonai szakértő, François de Tott oszmán hadseregben folytatott reformtevékenységére hívta fel a figyelmet. Beszélt az egykori reformok logisztikai jelentőségéről, kihangsúlyozva a tüzérség, az erődítéstechnika, a szállítás és élelmezés terén elért eredményeket. A reformok anyagi korlátai mellett számos olyan – elsősorban kulturális és vallási – problémába ütköztek, amelyek miatt súlyos veszteségeket szenvedett a korabeli oszmán hadsereg. A korszak egyik legkiemelkedőbb eredménye egy – a katonai logisztika szempontjából fontos – matematikai és hadmérnöki ismereteket oktató intézmény létrehozása volt, amelyet a mai isztambuli Műszaki Egyetem is a jogelődjének tekint.

F. Molnár Mónika Luigi Ferdinando Marsigli on the Logistics of the Ottoman Army címmel tartott előadásában az oszmán győzelmek egyik titkának tekintett oszmán katonai logisztikát mutatta be a 17. század végén egy itáliai szerző leírása alapján. (A Stato militare dell’Impero Ottomano, incremento e decremento del medesimo című, oszmánokról szóló olasz és francia kétnyelvű munkában [1732, Hague-Amsterdam].) A bolognai születésű Marsigli gróf sokoldalú tapasztalatokkal rendelkezett az oszmánokról: közel egy évet töltött békeidőben Konstantinápolyban, fogságba esett Bécs 1683-as ostroma idején, kiszabadulása után pedig a magyarországi hadszíntéren küzdött ellenük egészen az 1699-es karlócai békéig. F. Molnár Mónika a szállítás (élelem, fegyverek, muníció stb.), vonulás, táborozás, hadseregellátás témakörében Marsigli munkájából azokat a csomópontokat emelte ki, amelyeket az itáliai szerző vagy utánzásra méltóan jónak ítélt, vagy az oszmán hadjáratok gyenge pontjaiként jelölt meg, elősegítve ezzel az ellenük folytatott küzdelmet.

Monostori Tibor Besançon, Madrid, Brussels, Vienna: the organisational and language complexity in logistics during the Thirty Years’ War (1618–1648) címmel tartott előadásában egyrészt azt járta körül, hogy a Habsburg-államok területén mely közvetítő nyelveket használták a legfelső szinttől a civil lakosságig. Másrészt néhány kisebb esettanulmányt mutatott be, amely a logisztika terén növelte a szervezeti komplexitást. Ilyen volt a Habsburg-államok földrajzi széttöredezettsége, ami különösen fontossá tette a dinasztia észak-itáliai és németalföldi területei között húzódó, úgynevezett Spanyol utat és annak védelmét, illetve egyes jogi kérdések, amelyek megnehezítették, hogy a spanyol Habsburg-csapatokat a Német-római Birodalom területén szállásolják el, vagy ott toborozhassanak. Szó esett a logisztika korabeli operatív megszervezéséről, és azokról a könnyűlovas (többek között horvát–magyar) egységekről is, amelyek portyázásaikkal a szállítási lánc elevenébe vágva okoztak jelentős kárt az ellenségnek és tudtak nagy mennyiségű élelmiszert vagy alapanyagokat zsákmányolni a Habsburg-hadaknak.

A részletes program itt látható.

A katonai logisztika széles spektrumát felölelő, azt a késő római kortól egészen napjainkig tárgyaló francia–magyar konferencia előadásainak írott változatát – talán már ebben az évben – kezükbe vehetik majd az érdeklődők.