Milyen változó jogi, társadalmi és politikai szerepet töltött be a katolikus egyház a Habsburg Birodalomban a jozefinista államegyházi időszaktól a kiegyezést követő alkotmányos éráig? Hogyan igyekezett a Hofburg, illetve az osztrák és magyar kormányok döntő befolyást gyakorolni az egyházi méltóságok kinevezésére? Milyen politikát követett a római Szentszék a birodalom egészével, illetve annak részeivel kapcsolatban? Milyen szerepe volt a főpapi hűségeskünek az állam és egyház között fennálló bonyolult viszonyrendszerben? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők a Fejérdy András által vezetett Negotiating Sovereignty ERC-kutatócsoport konferenciáján 2025. április 10-én, Marosvásárhelyen, a George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen.
Előadásában Fejérdy András, a HUN-REn BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese a jozefinista egyházpolitikára (1781–1782) reagáló szentszéki dokumentumokat elemezte. Pataki Katalin a püspöki hűségeskü létrejöttével és (1848-ig zajló) gyakorlatával kapcsolatos kérdéseket tekintette át. Tomasz Hen-Konarski az 1819–1823-as sikertelen dalmáciai görögkatolikus misszió birodalmi és galíciai regionális összefüggéseit tárta fel. Tömöry Miklós előadásában a kiegyezést követő római tárgyalások fényében ismertette a főpapi hűségeskü különböző gyakorlatait a birodalom két felében.
A képeket Željko Oset és Anca Şincan készítette.
Bár a konferencia elsődleges témája a Monarchia állam-egyház viszonyai voltak, a kutatócsoport tagjai, illetve a tanácskozáson részt vevő román történészek négy további prezentációban mutatták be 20. századi történeti kutatásaikat. Agáta Šústová Drelová a két világháború közti Csehszlovák Köztársaság katolikus főpapjainak politikai és nemzeti identitására reflektált. Ionuţ Biliuță (Gheorghe Şincai Társadalmi-Bölcsészeti Kutatóintézet) a Román Királysággal kötött konkordátummal kapcsolatos vitákat elemezte. Željko Oset az Egyesült Államokbeli Keston Levéltár jelentőségét mutatta be a kelet-közép-európai kommunista rezsimek egyházpolitikájának kutatásában. Cristian Vasile (Nicolae Iorga Történettudományi Intézet, Bukarest) a rendszerváltás utáni igazságtétel kérdéseit taglalta a romániai római és görögkatolikus egyház kapcsán.
Az eseményt megelőzően tartották meg a kutatócsoport rendszeres workshopját, amelyen kollégáik áttekintették a következő időszak eseményeit és feladatait – különös tekintettel a június elején, Budapesten megrendezendő nemzetközi konferenciára.
A Sovereignty ERC-kutatócsoport munkájáról további információ honlapjukon és Facebook-oldalukon elérhető.
