A Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete 2024. november 11. és 13. között Foreign Humanities Studying Bulgaria and the Bulgarians címmel nemzetközi konferenciát rendezett Szófiában. Intézetünk munkatársai a Magyar Tudományos Akadémia Magyar-Bolgár Történész Vegyesbizottságával az MTA bilaterális Integráció és dezintegráció Délkelet-Európában a 17–21. században című mobilitási projektje keretén belül vettek részt a rendezvényen.
A konferencia 2024. november 11-én vette kezdetét Molnár Antal, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója A bulgáriai katolikus egyház a balkáni katolicizmus világában. Identitás, misszió és szervezet a nyugati egyház keleti határvidékén a 17. században című plenáris előadásával a Magyar Kulturális Intézetben, ahol más jeles vendégek mellett tiszteletét tette Boros Miklós, Magyarország szófiai nagykövete is.
Molnár Antal előadása
Intézetünk igazgatója az előadásában a bolgár nemzet katolikus kisebbségének történetével foglalkozott, akik vallási-kulturális téren teljesen eltérő világot alkottak a többségben lévő ortodox vallású bolgárokhoz képest. A katolikus népesség, amely fénykorában, a 17. század derekán, is alig egy százalékát tette ki a teljes bolgár lakosságnak, mindig élesen elkülönítette magát a többségi ortodoxoktól, akikkel kölcsönösen megvetették egymást. Az előadás kitért a katolikus bolgárokra gyakorolt boszniai hatásokra, viszonyukra az illírizmus nemzeti narratívájával, az Oszmán Birodalomhoz fűződő kapcsolatukra és az iszlamizáció hiányára is. Az előadás végül a katolikus bolgárság kutatásának fontosságát hangsúlyozta, egy olyan kisebbségét, amely már a 16. század végétől kapcsolatban volt a legjelentősebb európai kulturális folyamatokkal, azokat a bolgár művelődés részévé tette. A bolgár katolikusok közvetlenül a Szentszék irányítása alatt álltak, és emiatt rendkívül fontos szerepet játszottak a korai nemzeti identitás kialakításában és a nemzeti, irodalmi nyelv megformálásában, mintegy két évszázaddal megelőzve a terület ortodox egyházában meginduló hasonló folyamatokat.
A képen Boros Miklós, Magyarország szófiai nagykövete
A konferencia második napján tartották meg előadásukat intézetünk munkatársai, Demeter Gábor és Gál Judit, valamint az MTA bilaterális projektje keretén belül a konferencián részt vevő Schrek Katalin (Debreceni Egyetem) és Zsebők Csaba (Károli Gáspár Református Egyetem) is. Gál Judit Bulgarian-Hungarian Relations on the Adriatic Coast: The Case of the 13th-century Zahumlje című előadásában a Magyar Királyság középkori nyugat-balkáni politikájának egy sajátos, korábban kevés figyelmet kapó szegletét vizsgálta: a magyar uralkodók Neretva és Raguza között fekvő Hummal való kapcsolatát a 12. század végétől a 13. század második feléig. Az előadás bemutatta, hogy mennyiben számított magyar érdekszférának ekkor a később Szerbiába betagozódó tengermelléki államalakulat, miközben rávilágított arra, hogy ennek milyen lehetséges bolgár vetületei lehettek.
Demeter Gábor Hungarian and Imperial Agents Visiting Bulgaria. The Case of Adolf Strausz and Lajos Thallóczy című előadásában azt vizsgálta Felix Kanitz, Adolf Strausz és Thallóczy Lajos példáján keresztül, hogy a tudományos célokkal a Balkánra utazó kutatók milyen egyéb információszerzési tevékenységet folytattak, a Haus- Hof- und Staatsarchivból az 1886–1897-es Burián-napló segítségével előkerült új iratok alapján, mint például Strausz hangulatjelentései Ferdinánd bolgár uralkodónak, vagy épp Thallóczy 1887. évi bolgár hangulatjelentése.
Molnár Antal, Demeter Gábor, Schrek Katalin és Gál Judit
Zsebők Csaba The Macedonian Issue in Bulgaria between 1921 and 1934 – through the Eyes of Hungarian diplomacy in Sofia, Belgrade and Athens címmel tartott előadást, amely elsősorban 1932-ben és 1933-ban született dokumentumokat vett górcső alá. Az előadásból kiderült, hogy a vizsgált két évben milyen véleményt, képet alakítottak ki a témában – és azzal összefüggésben – megnyilatkozó magyar diplomaták a macedónkérdésről és annak bulgáriai vonatkozásairól.
Schrek Katalin előadásában (Global Perspectives on a Local Incident: Interpreting the Bellova Case) egy 1888 júliusában a bellovai vasútállomáson történt incidenst mutatott be. Egy fegyveres csoport megtámadta a bolgár fejedelemség területén lévő vasútállomást, amely során két osztrák-magyar állampolgárt ejtettek túszul. Az ügyben a szófiai osztrák-magyar konzulátus járt el, majd később komolyabb szintű diplomáciai egyeztetések indultak, amelynek végül gazdasági és politikai következményei is lettek. Az előadásból kiderült, hogy a látszólag lokális problémának mélyebb rétegei vannak, amelyek rávilágítanak az osztrák-magyar konzulátus működésének belső folyamataira, a kelet-ruméliai brigantizmus problémájára, valamint a regionális hatalmak és a bolgár állam balkáni vasútépítési és infrasturktúrális fejlesztésekben való érdekeltségére, valamit érdekellentéteire.
A magyar és bolgár kollégák kollégák csoportképe
2024. november 10-én a vegyesbizottság tagjai Penka Peykovska vezetésével tanulmányi úton vettek részt, amelynek keretén belül látogatást tettek a Bulgária szimbólumának számító Rilai kolostorban, majd pedig az út zárásaként meglátogatták a Pirin-hegységben található Melniket, ami a középkori Bulgária egyik legjelentősebb, virágzó kereskedelmi központja volt, és ma is gazdag történelmi emlékekben.
Gál Judit
