Bartha Ákos, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa részvételével rendeztek konferenciát a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban 2026. június 5. és 7. között Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének száznegyvenedik évfordulója alkalmából.
Az Evangélikus Országos Gyűjtemény, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség szervezésében megrendezett konferencia záró előadásában Bartha Ákos Bajcsy-Zsilinszky Endre utóéletével foglalkozott, áttekintve a Szarvason született politikus recepcióját és közéleti instrumentalizációját 1945-től egészen napjainkig.
Fotó: Benkő László/ evangelikus.hu
Mint az előadásból kiderült, az ellentmondásokban gazdag életmű a halál bekövetkeztével azonnal a politikai szféra szabad prédájává vált, melyből ki-ki pártpreferenciája szerint válogathatott. A kisgazdapártiak elsősorban Bajcsy-Zsilinszky párttagkönyvét lobogtatták, hiszen a politikus 1936-től haláláig ebben az alakulatban politizált (jóllehet, igen magányosan), a kommunisták pedig az 1944-es illegális együttműködéssel érveltek (jóllehet, ez az együttműködés kényszerszövetség volt).
A Kádár-korszak népfrontos emlékezetpolitikájához Vigh Károly adaptálta a politikus szellemi hagyatékát, melyet ugyanő a rendszerváltozás hajnalán – immáron a függetlenségi, nemzeti radikális politikai hagyományt állítva középpontba – ki is vezetett innen. A politikusról vaskos monográfiát jegyző előadó rámutatott: Bajcsy-Zsilinszky a közterület-elnevezések alapján ma is egyedülállóan népszerű a Horthy-kori politikusaink között, folyamatos emlékápolására azonban már csak egy kicsiny, ám lelkes közösség vállalkozik.
A koszorúzással és istentisztelettel egybekötött háromnapos konferenciáról részletes beszámolót itt olvashatnak.
