2026. február 21-én Fordulat az Egyházban? címmel teológiai konferenciát rendeztek az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a II. Vatikáni Zsinat lezárásának 60. évfordulója alkalmából. A tanácskozáson Fejérdy András, kutatóintézetünk igazgatóhelyettese Ellenség vagy dialóguspartner? A II. Vatikáni Zsinat és a szentszéki keleti politika címmel tartott előadást, amelyben a vatikáni Ostpolitik történeti és eszmei alapjait tekintette át.
Rámutatott, hogy a 19. századi konkordátumpolitika sajátos folytatásaként értelmezhető keleti politika célja a kommunista államokban élő katolikusok mozgásterének bővítése volt, amelyet XXIII. János pápa már a rendszerek tartósságával számolva, részeredményekre törekvő stratégiaként fogalmazott meg.
A II. Vatikáni Zsinat nemcsak teológiai, hanem diplomáciai értelemben is fordulópontot jelentett: a szocialista országok részéről is megmutatkozott bizonyos tárgyalási készség, amely 1963-tól konkrét kétoldalú egyeztetésekhez vezetett. Az Ostpolitik elvi megalapozását pápai megnyilatkozások és zsinati dokumentumok – mindenekelőtt a vallásszabadságról (Dignitatis Humanae) és az egyház világban betöltött szerepéről szóló tanítás (Gaudium et Spes) – biztosították, amelyek a konfrontáció helyett a párbeszéd lehetőségét hangsúlyozták.
Az előadás kitért arra is, hogy a zsinat utáni időszakban a Szentszék nemzetközi mozgástere megerősödött, és az elsődlegesen az egyház szabadságának biztosítását célzó konkordátumpolitikában, a zsinat tanítására támaszkodva, mind nagyobb szerepet kapott az általános vallásszabadság szorgalmazása.
