2025. április 10–11. között A hódoltságkori rác/balkáni népesség településtörténete, régészete és néprajza címmel került sor konferenciára a PTE BTK TKI Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékén, amelyen részt vettek intézetünk munkatársai is.  

A tanácskozás a 2021-ben Szekszárdon megrendezett, hasonló témájú konferencia folytatásának tekinthető, és célja az volt, hogy új, lokális vagy országos kitekintésű kutatási eredményeket mutasson be a hódoltság korában a magyarországi déli területeken megjelent balkáni köznép (rác, szerb stb.) kultúrájáról, településtörténetéről, anyagi világáról és társadalmi helyzetéről. A rendezvény szakmai szervezői Máté Gábor (PTE BTK TKI Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék) és K. Németh András (Wosinsky Mór Múzeum) voltak, a szervezésben Zombory Andrea működött közre.

A konferencia hat szekcióban adott teret a régészet, a településtörténet, a néprajz és a történettudomány új kutatási eredményeinek. A résztvevők különféle tudományterületekről érkeztek, a régészeti feltárások eredményeitől a nyelv- és névkutatáson át az identitásformálódás kérdéséig számos téma került szóba.

Képek: a PTE épülete, Idrisz Baba türbéje az egyetem mellett, és a konferencia résztvevői

Intézetünk munkatársai közül Sudár Balázs Rácok a hódoltságban címmel tartott előadást. Fóti Miklós a bajai náhije 16. századi telepítéstörténetét vizsgálta Pánya István földrajztudóssal közösen. Előadásukban bemutatták, hogyan zajlott a rác-vlah népesség betelepítése észak felé a Duna ártéri vidékétől a Sárközig, valamint hogyan alakult a térség igazgatási beillesztése az oszmán közigazgatásba. Koloh Gábor Baranya megye 19. századi rác népességének demográfiai jellemzőit elemezte. Kutatásában az 1828. évi adóösszeírás és más népmozgalmi adatok alapján mutatta be a görögkeleti felekezetű lakosság természetes szaporodási mutatóit, és reflektált a rác népességhez kötött születéskorlátozási toposzra is. Varga Szabolcs a rác nemesség szerepét és jelenlétét vizsgálta a magyar királyi udvarokban 1526 után. Előadásában kitért arra, hogyan marginalizálódott a rác elit jelenléte, és milyen szimbolikus formákban maradt meg emléke a Habsburg és Szapolyai udvarok környezetében. Az előadó a rendezvényen Golub Xénia A grábóci ortodox kolostor. Szerb művészeti örökség Magyarországon a 18. században című könyvéről is beszélgetett a szerzővel. 

A konferencia előadásai várhatóan írásos formában is megjelennek a közeljövőben. A tanácskozás rezümékötete letölthető.