Ausztria–Magyarország a globális gyarmati rendszerben (Austria-Hungary in the Global Colonial System / Österreich-Ungarn im weltweiten Kolonialsystem) címmel, hagyományteremtő szándékkal konferenciát rendeztek 2025. október 10–11-én Bécsben.
A kétnapos rendezvényt egy kétfős szervezőbizottság irányította: az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Csaplár-Degovics Krisztián, valamint a Bécsi Egyetem doktorandusza, Clemens Wirleitner. Az eseményt kutatóintézetünk mellett a bécsi Collegium Hungaricum és a Bécsi Egyetem Történeti és Kulturális Tanulmányok Doktori Iskolája támogatta.
Az elmúlt években Ausztria–Magyarország koloniális múltjának vizsgálata egyre inkább részévé vált a Habsburg Birodalom történetét kutató tudományos publikációknak és nyilvános diskurzusoknak. A konferencia célja az volt, hogy hozzájáruljon az Osztrák–Magyar Monarchia gyarmatosítói múltjának társadalmi, gazdasági, katonai és kulturális aspektusairól, valamint az ezekhez kapcsolódó, gyarmati vagy félgyarmati uralmat lehetővé tevő nemzetközi struktúrákba való beágyazottságáról folyó nemzetközi kutatásokhoz. A rendezvény emellett lehetőséget kívánt teremteni arra, hogy a témával foglalkozó kutatók személyesen is megismerjék egymást, és kutatási eredményeiket az érdeklődő közönség elé tárják. Éppen ezért a konferenciára nemcsak neves kutatók (Walter Sauer, Andrea Komlosy és Matthew Rampley) kaptak meghívást, hanem olyan doktoranduszok is, akik az utóbbi években ígéretes kutatásokba kezdtek.
Kutatóintézetünk részéről Csaplár-Degovics Krisztián Kállay Benjámin és Bosznia-Hercegovina békés gyarmatosítása [Benjamin Kállay and a “peaceful colonization” of Bosnia and Herzegovina] címmel tartott előadást.
Kállay Benjámin, Bosznia-Hercegovina kormányzójaként évtizedeken keresztül olyan propagandistákat alkalmazott, akiknek legfőbb feladata az volt, hogy Európa-szerte népszerűsítsék a közös miniszter boszniai tevékenységét. 1896-ban a kormányzó arra utasította két bizalmi emberét, a svájci Henri Mosert és a pozsonyi Gustav Steinbachot, hogy Bosznia-politikáját Európa közvéleménye előtt gyarmatosításként jelenítsék meg, kormányzói gyakorlatára pedig a „colonisation pacifique” kifejezést használják. A „békés gyarmatosítás” eredendően a francia politikai publicisztika terméke volt az 1870-es években, ám a fogalom hamar megjelent a német, osztrák és orosz értelmezésekben is. Az előadás amellett érvelt, hogy a kormányzó bosznia-hercegovinai gyakorlata számára alapvetően az orosz Turkesztán, illetve annak kormányzója, Konstantin P. von Kaufman tábornok jelentette a legfőbb referenciapontot. Az orosz és osztrák–magyar koloniális gyakorlat összevetése mellett az előadó arra is rámutatott, hogy a tudástranszfer milyen úton érkezett meg Közép-Ázsiából Közép-Európába.
További részletek elérhetők a konferencia honlapján: kolonialismuskonferenz.wordpress.com
