2026. július 21–22. között a Manchester Metropolitan University adott otthont a mentális betegségek és tanulási nehézségek történeti összefüggéseit vizsgáló nemzetközi konferenciának, amelyen Kovács Janka és Csikós Gábor, kutatóintézetünk tudományos munkatársai is részt vettek.
A Life Histories in Mind: Mental Ill Health and Learning Disabilities in Context című tanácskozáson Kovács Janka Advocacy, Mediation, and Narrative Constraint in Late Nineteenth-Century Hungarian Psychiatric Care című előadásában egy esettanulmány segítségével mutatta be, hogy a 19. század végi magyar pszichiátriában miként valósulhatott meg a betegek érdekérvényesítése a bürokratikus dokumentáció és az intézményi közvetítő szereplők hálózatán keresztül.
Csikós Gábor előadásának középpontjában a társadalmi és a mentális krízis összekapcsolódása állt, részben a szakértők, részben a Lipótmezőn ápolt betegek nézőpontjából. Az 1919-es év különösen alkalmas e jelenség vizsgálatára: míg az organikus iskola hívei elsősorban a testi változásokat elemezték az elmebetegség hátterében, az intézményben ekkoriban működő pszichoanalitikus, Hollós István az őrültséget sajátos jelentéssel bíró rendszerként értelmezte, és nyitott volt a betegek saját elbeszéléseire is. Az ápoltak a politikai változásokat egyaránt értelmezhették lelki állapotukat rontó vagy éppen tükröző tényezőként, illetve felhasználhatták annak alátámasztására, hogy nem ők betegek, hanem a társadalom. Az előadás nem passzív szereplőkként tekintett a páciensekre, hanem olyan történelmi szereplőkként, akik saját érdekeik képviseletére egyaránt használták a politikai és a pszichiátriai kategóriákat.
