2026. február 20-án kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa, tudományos titkára, Mihalik Béla Vilmos a 18. századi magyarországi plébániaalapítási hullámról tartott előadást a Bécsi Egyetemen.
Az Universität Wien Institut für Österreichische Geschichtsforschung február 18–20. között rendezte meg éves konferenciáját (Jahrestagung) Pfarren. Religiöse, sozioökonomische und politische Aspekte vom Beginn der Pfarrorganisation bis Mitte des 19. Jahrhunderts in „Zentraleuropa” címmel. A rendezvény idén vallási, társadalmi, gazdasági és politikai szempontból vizsgálta a plébániák működését a középkortól a 19. századig közép-európai kontextusban. A háromnapos konferencián hét országból húsz előadó vett részt, előadásaik kronológiailag és földrajzilag is széles áttekintést nyújtottak a plébániák történeti szerepéről.
Mihlaik Béla előadása. Fotó: Kádár Zsófia
A tanácskozáson kutatóintézetünkből Mihalik Béla Vilmos tudományos főmunkatárs a 18. századi magyarországi plébániaszervezési folyamatról tartott előadást Pfarrgründung. Strukturen, Interessen und Akteure im Ungarn des 18. Jahrhunderts címen. Kollégánk 2025-ben nyert ERC Consolidator Grantet, amelynek középpontjában a plébániai politika áll: azt vizsgálja, hogy a helyi közösségek mennyiben tudtak befolyást gyakorolni nagyobb társadalmi és politikai folyamatokra. Ehhez kapcsolódóan a mátraalji plébániák 18. századi újjászervezésén keresztül elemezte a legfontosabb szereplőket és a különböző érdekeket. Először azokat az egyházi és világi szempontokat mutatta be, amelyek elősegítették a török hódoltságot követően a plébániahálózat újjászervezését. Vázolta az 1733-ban alapított Általános Lelkészpénztár (Cassa Parochorum) történetét és a II. József által kezdeményezett jozefinista plébániaszabályozás folyamatát, majd két esettanulmányban (a domoszlói és a feldebrői plébánia példáján) elemezte a helyi közösségek, az egyházi és világi hatóságok, valamint a földesurak szerepét.
Magyarországról további két kutató vett részt a konferencián. A Károli Gáspár Református Egyetemről Romhányi Beatrix a késő középkori magyarországi plébániahálózat átalakulásáról tartott előadást, míg a Szegedi Tudományegyetemről Zakar Péter a katolikus alsópapság részvételét vizsgálta az 1848–1849-es forradalomban és szabadságharcban.
