2026. február 21-én a Budapest Music Centerben, a Kurtág-fesztivál keretében megrendezett Kurtág-perspektívák I. zenetudományi konferencián előadást tartott Mihalik Béla Vilmos, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa, tudományos titkára.
A Kurtág-fesztiválon az ELTE HTK Zenetudományi Intézet is számos rendezvényen képviseltette magát, közülük kiemelhető a százéves Kurtág György tiszteletére az ELTE HTK ZTI Zenetörténeti Múzeumában rendezett Jelek, játékok, üzenetek című kiállítás. Szintén a kéthetes ünnepségsorozat keretében az ELTE HTK Zenetudományi Intézet, a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékén működő Közép-Európai Zenetörténeti Kutatócsoport és a Budapest Music Center közösen szervezte meg 2026. február 21-én a Kurtág-perspektívák I. zenetudományi konferenciát, amelynek célja a zeneszerző életművének tudományos elemzése volt. A szimpóziumon itthon és külföldön élő zenetörténészek vizsgálták Kurtág György zenei világát.
A konferencián az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Mihalik Béla Vilmos rendhagyó előadással vett részt, amelyben a Kurtág család történetét vizsgálta meg, részben személyes kötődése révén is. A Pest vármegyei Domony községből származó családról az első adat 1798-ból származik, ezt követően azonban a korai zsidó anyakönyvi adatok hiányában csak részleges családtörténet rajzolható meg, hat különálló családi ágon keresztül, amelyeket azonban a ritka családnév és a közös földrajzi származás köt össze. A családtörténet sajátos jellegzetessége, hogy szinte minden ágból kerültek ki a zenei pályán legalább rövid ideig működő személyek.
Mihalik Béla Vilmos előadása. Fotók: Kovács Barbara
Kurtág György családja szorosabban a Krassó-Szörény vármegyei Lugoshoz kötődött, ahol a család a 19. század közepétől élt: a zeneszerző dédapja, Kurtág Selig Zsigmond 1848-ban jelent meg a városban. A sokszínű etnikai és felekezeti összetételű város a Bánát egyik gazdasági és kulturális centruma lett, amely sokban hozzájárult a Kurtág család helyi integrációjához és polgárosodásához, és hatással volt a zeneszerző fiatalkorára is.
Kurtág Jakab az egyik Domonyból Békéscsabára telepedett ág őse volt, amelyből két operaénekesnő származott. Kéky (Kurták) Rózsa (1900–1963) a Zeneakadémia növendéke volt, majd az 1930-as évek elején a Bethlen téri Színpad társulatának tagja lett. Bár a korabeli sajtó kiemelte tehetségét, nem sikerült tartós áttörést elérnie, ami részben származására, részben szociáldemokrata kötődéseire vezethető vissza. 1932-ben kötött házassága után végleg eltűnt a színpadi világból. Ugyanebből az ágból származik Kertesi Ingrid, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas operaénekesnő is.
Szintén Békéscsabán alapított családot a domonyi származású Kurtág Dávid, aki a békéscsabai zsidó közösség egyik első tanítója és kántora volt a 19. század közepén. Igen népes családjából ketten is zenéhez kapcsolódó pályára léptek. Kurtág Imre (Emerich Kurtagh, 1903–1984) a bécsi zeneművészeti főiskola növendékeként karmesterként és zeneszerzőként végzett, majd 1925-től a francia gyarmat Martinique szigetén a helyi főváros, Fort-de-France színházának lett karmestere. Később New Yorkba költözött, itt azonban zenei karrierje megakadt, és végül évtizedekig az amerikai gyakorlati szociológiai munka, valamint a korai társadalmi integrációs programokat kínáló settlement movement meghatározó alakja lett. Szintén ebből az ágból származott leányágon Gádor Ágnes, a Zeneakadémia Könyvtárának volt igazgatója, Schubert- és Goldmark-kutató, a hazai kórusmozgalom egyik fontos szereplője is.
Mihalik Béla Vilmos előadása. Fotó: Kovács Barbara
A Békéscsabához és Lugoshoz is szorosan kapcsolódó Kurtág Joachim ágából az egyik unoka, Weisz Antónia (1880–1951) a lübecki származású Erich Düsedau (1886–1929) hegedűművész, koncertművész felesége lett. Gyermekeik közül Margarethe Düsedau tehetséges csellistává vált, míg Hellmuth Düsedau németországi és amerikai zenei tanulmányokat követően zeneszerzőként, fúvósművészként, valamint a New Jersey-i zongorahangoló szakmai közösség vezetőjeként tevékenykedett.
Mihalik Béla Vilmosnak a Kurtág család „zenei családtörténetéről” írt részletesebb összefoglalója a közeljövőben a Kurtág György életművét feldolgozó honlapon (kurtag.hu) is elérhetővé válik.
