A Pápai Gergely Egyetem (Pontificia Università Gregoriana), az Amerikai Katolikus Egyetem (Catholic University of America) és az Ukrajnai Katolikus Egyetem (Ukrainian Catholic University) közös konferenciát rendezett Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen 2024. október 16-án és 17-én az ukrán görög katolikus egyház történetéről a 17. század első felében.
A konferencia címe Reformálni Trient után: Yosyf Veliamyn-Rutsky kijevi metropolita (1613–1637) (Reforming after Trent: the Kyivan Metropolitan Yosyf Veliamyn-Rutsky /1613–1637/) volt. Rutsky református nemesi családban született, a prágai jezsuitáknál katolizált, majd belépett a vilniusi bizánci rítusú kolostorba. 1613-tól a kijevi egyesült rutén egyház metropolitája lett, működésének 22 éve alatt a rutén egyház sokat lépett előre a kora újkori felekezetté válás útján.
Anatole Upart, Molnár Antal, Mark Morozowich, Melchior Jakubowski és Oleksandr Pronkevych. Fotó: Giacomo Shumylo OSBM
A konferencia olasz, amerikai, ukrán, lengyel, litván és román előadói Rutskyj felekezetszervező tevékenységének legfontosabb aspektusait vizsgálták, de kiemelt téma volt a rutén baziliták római jelenlétének színtere, a Szent Szergiusz és Bacchus-templom és a hozzá tartozó bazilita kolostor is. Izgalmas előadások hangzottak el Rutsky alakjának tovább éléséről és kultuszáról a rutén, majd ukrán görögkatolikus egyházban.
Pontificia Università Gregoriana. Fotó: Molnár Antal
Intézetünk igazgatója, Molnár Antal a rutén bazilitáknak a balkáni missziókban betöltött szerepéről beszélt a 17. század első felében. A kérdés azért izgalmas az ukrán egyháztörténet számára, mert ezzel a tágabb délkelet-európai aspektussal a rutén egyház története kilép a regionális perspektívából, és transzregionális jelentőséget nyer. A rutének breszti uniója (1596) volt az első igazán sikeres unió a kora újkori Kelet-Európában, így ezt a tapasztalatot a barokk pápaság kamatoztatni kívánta az ortodox egyházak közötti missziós tevékenysége során. Ennek érdekében előszeretettel támaszkodott a rutén baziliták tanácsaira és tevékenységére mind Rómában, mind pedig a balkáni missziókban.
Anatole Upart és Molnár Antal. Fotó: Giacomo Shumylo OSBM
Molnár Antal előadása bemutatta ennek az együttműködésnek a területeit és fázisait, illetve rámutatott arra, hogy a „breszti modell” alkalmazására az Oszmán Birodalom eltérő feltételrendszere között nem volt lehetőség, míg a Magyar Királyságban és a Habsburg uralom alá került Erdélyben a bizánci rítusú keresztények számára az identitás megőrzésének egyik kompromisszumos, de lehetséges alternatíváját kínálta.
A konferencia programja itt elérhető.
A tanácskozásról interjú készült Molnár Antallal a Vatikáni Rádióban, amely itt hallgatható meg. A Magyar Kurír cikke itt olvasható.
