2023. április 27–28-án rendezték meg Bécsben a Splendid Encounters diplomáciatörténeti konferenciasorozat tizenegyedik eseményét, amelyen intézetünk munkatársai közül részt vett Mihalik Béla Vilmos tudományos főmunkatárs, tudományos titkár, Hámori Nagy Zsuzsanna tudományos munkatárs, Szalai Ágnes tudományos segédmunkatárs, Kármán Gábor tudományos főmunkatárs, a SMALLST projekt vezetője, valamint a projekt több kutatója is.
A Premodern Diplomats Network által évente szervezett konferenciasorozat a kora újkori diplomáciatörténet kutatóinak egyik legjelentősebb fóruma lett az elmúlt években. Az idei, Remapping Decisions: Governmental Decisions in Early Modern Diplomatic Relations between the Ottoman Empire and Europe című tanácskozáson intézetünk, illetve a Szegedi Tudományegyetem is fontos szerephez jutott, számos előadással képviseltettük magunkat, az intézetünkben működő „Kis államok diplomáciája a kora újkori Délkelet-Európában” kutatócsoport (SMALLST) pedig önálló panelt is kapott a rendezvényen.
A Osztrák Akadémia Habsburg és Balkán Tanulmányok Intézetében (Institut für die Erforschung der Habsburgermonarchie und des Balkanraumes der Österreichischen Akademie der Wissenschaften) megrendezett konferencia programja itt található.
Az eseményt 2023. április 27-én megnyitó plenáris előadást Papp Sándor oszmanista, a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Oszmán-kori Kutatócsoportjának vezető professzora tartotta. Az előadás azt a nyugati szemlélő számára sokszor nem látható módot világította meg, ahogyan a külpolitikai ügyekben meghozott döntések születtek a dívánban: ennek mely formái ismertek, milyen típusú források, kibocsátott dokumentumok maradtak fenn a döntésekről, valamint kik és milyen jogkörrel vettek részt a döntéshozatalban és a végrehajtásban, a szultántól a vezíreken át az adminisztráció alsóbb szintjeiig bezárólag.
Az ELKH-SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport másik tagja, Szabados János előadásában egy eddig figyelmen kívül hagyott irányból, a döntési mechanizmusok szempontjából vizsgálta meg II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát. Az előadó bemutatta a Habsburg Monarchia döntéshozó szerveinek, valamint a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom legfőbb tisztségviselőinek a levelezéséből létrehozott adatbázist, továbbá azokat a körülményeket, amelyek hátráltatták a döntéshozatali mechanizmust a vizsgált konfliktus idején. Az Erdélyi Fejedelemség, közelebbről II. Rákóczi György sorsára ugyanis döntő befolyással bírt, hogy a határmenti konfliktusok hogyan késztették beavatkozásra az oszmánokat, illetve hogy a császárválasztás miatt megosztott és ezért kommunikációs nehézségekkel küzdő Habsburg döntéshozatali mechanizmus nem tudott lépést tartani az eseményekkel, és egyébként is az oszmánokkal való béke fenntartásában volt érdekelt.
Egyszerre képviselte a Szegedi Tudományegyetemet, illetve a SMALLST projektet a konferencia egyik fő szervezője, Cziráki Zsuzsanna. Előadásában bemutatta, hogy az oszmán ügyek tárgyalása a Habsburg kormányzati szervek közül a korszakban az Udvari Haditanács hatáskörébe tartozott, azonban a keleti ügyek meghatározása messze túlmutatott a szigorúan vett oszmán határokon, és az Oszmán Birodalom perifériáit is magában foglalta. Többek között ide tartoztak a magyar és erdélyi, de a tatár és perzsa vonatkozású témák is. Mindennek, valamint a Habsburg diplomácia keleti határainak demonstrálására Kakas István követségét említette példaként, amelyre 1603-ban került sor Perzsia irányába.
A BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Mihalik Béla Vilmos előadásában a bécsi nunciatúra szerepét és információgyűjtését vizsgálta a törökellenes háború szentszéki döntéshozatalában, mégpedig az 1691. és 1698. évi pápai segélyek, a Széchényi György esztergomi érsek által 1692–1693-ban létrehozott alapítvány, valamint az 1695. évi oszmán hadjárat kontextusában. Az előadó rámutatott, hogyan változott a nemzetközi helyzet XI. Ince pápa halála után, aminek hatására utódai, VIII. Sándor és XII. Ince a korábbiaknál kevesebb figyelmet fordítottak az oszmánok elleni hadszíntérre. A bécsi pápai nunciusok, Sebastiano Antonio Tanara és Andrea Santacroce ebben a megváltozott nemzetközi környezetben gyűjtötték és továbbították információikat a pápai udvar döntéshozói számára.
A konferencia második napján, április 28-án került sor a SMALLST projekt tulajdonképpeni bemutatkozására a panel révén, amelynek elnöke a projekt vezető kutatója, Kármán Gábor volt, míg előadói a projekt tagjai.
Lovro Kunčević előadásában részletes képett festett a kora újkori Raguza döntéshozatali mechanizmusáról mind a döntéshozásban részt vevő szerveket, mind a titkos szavazás módszertanát illetően. A szigorúan szabályozott rendű kollektív szavazási rendszer, amelyet többek között a követek kiválasztásakor és az oszmán kapcsolatot illető ügyekben is alkalmaztak, bár biztosította a látszólagos mechanikus döntéshozatalt, mégis nagyon lassúnak bizonyult (az eredménytelen szavazást sorozatosan meg kellett ismételni), valamint kedvezett az információk kiszivárogtatásának. Az első problémát a számos szenátusi üléssel, míg a másodikat a szigorú büntetések kilátásba helyezésével próbálták enyhíteni.
Intézetünk munkatársa, Szalai Ágnes előadásában a ritkán vizsgált Apafi-kori Erdély külpolitikai döntéshozatalába engedett bepillantást egy esettanulmányon keresztül. Miután bemutatta az erdélyi portai követek típusait és megnevezéseit, az előadó az I. Apafi Mihály fejedelemsége idején folyó, a Halmágy-vidék körüli határvillongások megoldására Konstantinápolyba küldött követek kiválasztásának példáival alátámasztotta, hogy a diplomáciai döntéshozatal továbbra is elsősorban a fejedelem előjoga maradt. Bár az országgyűlés igyekezett némi befolyást gyakorolni a külpolitikai kérdésekre, a fejedelem és a fejedelmi tanács továbbra is döntő befolyással rendelkeztek az 1660 utáni Erdélyben.
Michał Wasiucionek előadása azt a közvetítő helyzetet ismertette, amelybe a moldvai vajdák és embereik kerültek az Oszmán Birodalom és a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság harapófogójában. Bár gyenge szereplőknek számítottak, képviselőik állandó portai jelenléte mégis befolyással bírt az oszmán döntéshozatalra lengyel ügyekben. Az állítás alátámasztására a II. Ştefan Tomșa vajdasága idején, annak riválisa, a Movilă család szolgálatában álló lengyel ágens, Samuel Otwinowski katonai és diplomáciai tevékenységét mutatta be részletesen az 1610-es évek első felében.
A SMALLST saját paneljén kívül más szekciókban is szerepeltek a projekt kutatói. Hámori Nagy Zsuzsanna, a BTK Történettudományi Intézet munkatársa esettanulmányában először bemutatta, hogyan működtek együtt és próbálták befolyásolni az oszmán döntéshozást a Konstaninápolyba delegeált angol, francia, holland és velencei követek, hogy Bethlen Gábor számára megszerezzék a szultán engedélyét a Habsburgok ellen indítandó 1626-os hadjáratához. Az engedély fogalmának és fennmaradt fordításainak vizsgálata során egy kétlépcsős engedélykérési eljárást azonosított, amelynek során a fejedelem először a nyugati hatalmakkal való szövetkezését engedélyeztette a szultánnal, majd külön lépésben kért katonai támogatást a hadjárathoz. A portai követek nem értették e különbségtételt, így az engedély kérésének újbóli felvetése a továbbiakban rossz érzést szült Bethlen Gábor irányába.
A SMALLST projekt külső munkatársa, Domagoj Madunić a Velencei Köztársaság döntéshozatali gyakorlatát elemezte a krétai háború idején. Az előadó bemutatta mindhárom hadszínteret, ahol az oszmánokkal szembeni háború folyt (Dalmácia, Égei-tenger, Kréta szigete), majd külön figyelmet szentelt annak a döntéshozatali mechanizmusnak mind az intézmények, mint a részt vevő méltóságviselők szempontjából, amely a helyszínen és a központban egyaránt meghatározta az események további folyását. Kitért az információszerzés fontosságára, valamint arra, hogy milyen kapcsolatban álltak egymással és a központtal az egyes hadszínterek parancsnokai.
A konferencia záró előadását végül a szintén a projekt külső munkatársaként működő Magdalena Jakubowska tartotta, bemutatva azt az adatbázist, amelynek építése jelenleg is zajlik, továbbá a lengyel Radziwiłł és Zamoyski családok moldvai kapcsolathálóját vizsgálja levelezésük alapján.
Hámori Nagy Zsuzsanna
