A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének Memoria Hungariae Kutatócsoportja 2025. február 27–28-án nemzetközi konferenciát szervezett, amelyen intézetünk igazgatója, tudományos tanácsadója Molnár Antal is előadást tartott.
A Political, Cultural, Religious and Economic Transformations in the 15th–16th Centuries [Politikai, kulturális, vallási és gazdasági átalakulások a 15–16. században] című tanácskozás helyszíne a debreceni Déri Múzeum volt.
A konferencia a kora újkori Európa társadalmi, politikai és gazdasági átalakulásait vizsgálta, különös tekintettel a földrajzi felfedezések következményeire, a hatalmi viszonyok változására, valamint a vallási reformok és konfliktusok alakulására. Az előadások kitértek az Oszmán Birodalom térnyerésének hatására, a katonai és stratégiai fejleményekre, valamint Kelet- és Nyugat-Európa gazdasági folyamataira. Szó esett a korszak technikai újításairól, a mediterrán térség politikai átalakulásáról, valamint az új államformációk kialakulásáról is. A tanácskozás módszertani kérdéseket is felvetett, bemutatva az időszak kutatásában alkalmazott forrásokat és megközelítéseket.
Fotó: Magyarország a középkori Európában kutatócsoport
Szerzetesek a válaszúton: az obszerváns ferencesek Magyarországon a 15-16. század fordulóján című előadásában Molnár Antal a késő középkori katolikus egyház egyik legerősebb és legdinamikusabban fejlődő szerzetesrendjének, az obszerváns ferenceseknek a szerepét vizsgálta. Mint elmondta, Szűcs Jenő kutatásai óta ismert, hogy a rend jelentős hatást gyakorolt a 15. és 16. századi társadalmi konfliktusokra, és ideológiai alappillérét képezte az oszmánok elleni harcnak, elsősorban balkáni gyökerei miatt.
A mintegy 1500 fős közösség létszáma a 16. század második felére jelentősen csökkent, sokan csatlakoztak a reformációhoz, miközben a katolikus ellenállás egyik legmeghatározóbb képviselői is ők maradtak. Az előadás azt vizsgálta, hogyan keresték az obszerváns ferencesek a válaszokat a reformáció korának és az oszmán hódítás kihívásaira, és milyen stratégiákat alkalmaztak hitük és intézményeik megőrzésére.
Molnár Antal. Fotó: Magyarország a középkori Európában kutatócsoport
Molnár Antal az újonnan feltárt és publikált forrásokra támaszkodva hangsúlyozta a rend fejlett szervezeti kultúráját és magas műveltségi színvonalát, amely lehetővé tette számukra az átalakulásokhoz való alkalmazkodást. Az obszerváns ferencesek sikerének egyik kulcsa a precíz menedzsment és a hatékony adománygyűjtési és -elosztási rendszer volt.
Az előadás kitért a rend szerepére a Dózsa György vezette parasztháborúban, bemutatta stratégiáikat az oszmán hódítás és a reformáció elleni küzdelemben, valamint elemezte a rend humanista kultúrához való szoros kötődését. A hagyomány és a modernitás elemeinek ötvözése tette őket a korszak egyik legsikeresebb egyházi szervezetévé, amely nemcsak a katolikus hit védelmében játszott kulcsszerepet, hanem hozzájárult a modern európai kultúra magyarországi elterjedéséhez is.
