A Münsteri Egyetem Bizánci és Neolatin Intézetének és a Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának szervezésében kétnapos on-line workshopra került sor 2021. június 10–11-én. A workshop célja a 11–13. század közötti görög–latin fordítások vizsgálata volt. Az esemény újdonságát az adta, hogy résztvevői a fordítás jelenségét a maga komplexitásában igyekeztek megragadni. Különböző médiumok (kéziratok, feliratok, valamint műtárgyak) segítségével elemezték a fordítás kérdését a szigorúan vett fordításirodalom és a mindennapi élet területén. A workshop előkészítésében és kivitelezésében Bara Péter Tamás, intézetének fiatal munkatársa mint főszervező működött közre. A workshop részletes programja itt olvasható.
A vizsgálat tárgyát képező három évszázad alatt a Mediterráneum térségében jelentős hatalmi átrendeződés történt: az arab fennhatóság alatt álló Szicília, a Szentföld bizonyos részei, illetve a bizánci kézben lévő Konstantinápoly került nyugati keresztény uralom alá. Ezzel párhuzamosan a teológia, filozófia, orvostudomány és a természettudományok terén mind több arab és görög nyelvű szöveget fordítottak le, mely termékenyítőleg hatott a különböző tudományterületekre. Olyan szerzők művei váltak latin nyelven elérhetővé mint Arisztotelész, Galénosz, vagy Euklidész, nem is szólva a patrisztikus szerzők írásairól. Az új szövegek hatást gyakoroltak az egyetemi életre és részben beépültek a curriculumba. Emellett olyan politikai központok reprezentációjára is formáló erővel hatottak mint a szicíliai normann udvar. A görög–latin fordítások létrejötte leginkább Konstantinápolyhoz, az itáliai kereskedőállamokhoz, illetve bizonyos francia és angol központokhoz köthető.
A workshop első szekciójának célja annak elemzése volt, hogy a görögből készült latin fordítások milyen hatást gyakoroltak különböző tudományterületekre, így a teológiára, jogra, vagy a filozófiára. A másik fontos témakör maguknak a fordítóknak a vizsgálata volt: kik voltak ők a különböző régiókban; hogyan bizonyították, hogy hiteles munkát végeznek; milyen hatást gyakoroltak a politikai döntéshozatalra. A workshop harmadik részében az előadók a fordítás jelenségét a diszciplínák és szövegek keretein túllépve igyekeztek vizsgálni: hogyan jelent meg a fordítás problémája a különböző rítusok találkozásánál a vallási életben és a liturgiában; milyen szerepet játszottak egyes fordításszövegek mint narratív előadás részei. Emellett a feliratok és művészettörténeti anyag segítségével hogyan lehet jobban megérteni a görög–latin fordítás jelenségét.
